0
Kezdeném az évet persze valami hű, de motiváló és kedves, sőt, kifejezetten vicces naplóbejegyzéssel, január elsején írom ezeket a sorokat, bennem kéne legyen a pozitív vibrésön. Nincs. Baj sincs, meg jó volt tényleg a szilveszter, (szeretek aludni, én így ülöm vagyis fekszem az évzárást) a szállót is szeretem ahol...
tovább
Likes
Beszélgető társam Kriszt László rendező, koreográfus, a Kazán István kamaraszínház direktora, akinek egy komoly kérdést szegezek! Ki az a Kriszt László? Ilyenkor mindig nehéz a válasz, hiszen a mindenkori ember, komplexitást, összetettséget feltételez. Ebbe minden beletartozik, a gyerekkor, az ifjúkor a felnőtt kor az idős kor, a megélt hibák,...
tovább
Likes
Itt sok rokon van, kedvesem, Holnap Tanját be kell mutatni, Én, sajnos, nem járok sosem, A gyengeség bezár a házba. De ti most el vagytok csigázva, Lefekszünk már, ágyaltatok... Jaj, nincs erőm... elfulladok... Nekem az öröm is nehéz lett, Nemcsak a bú... Édes szívem, Nem látja hasznom senki sem......
tovább
Likes
A tekintet fénykörén süllyedsz befelé úszol és kutatsz volt idők omladékain romok és ragyogás helyén Majd kibomlik itt az ismeretlen idegen arcod a fényben a szárnyak szép havazásain Mint lélegzetben a hajnal Szüntelen születés helyén ahol a forrás fakad és szép ahol a kő ahol a víz és a...
tovább
Likes
Annak idején egy tervezőirodában dolgoztam, négyen voltunk egy szobában, két tervező kollégám és egy szerkesztő-rajzoló hölgy. Akkor még papíron dolgoztunk, nem takartuk el egymás hatalmas monitorokkal, meg egy telefon jutott négyünkre (az se mindig) … úgyhogy nem lehetett kimenni telefonálni. De ez mind nem érdekes …. a vége volt...
tovább
Likes
Az idős ember ott állt az ablakban, és sóvárogva nézett kifelé. Kintről hófödte táj nézett vissza rá. Sehol egy lélek az utcán. – Közeledik a karácsony, és én ezt a karácsonyt is egyedül fogom tölteni – sóhajtott. Ez a sóhaj nagyon mélyről jött, szinte szétfeszítette a mellkasát. Reszkető kezével...
tovább
Likes
Ülök itthon magamban és olvasgatok az interneten. Szeretek tájékozódni, facén játszani a kedvenc játékaimmal, s időnként szoktam régi ismerőseimmel is beszélgetni vagy csak spontán rám jön a dili hopp és kötekedem egyet. Most semmi ilyen nem volt. Olvasgattam, bambultam kicsit s mivel lebetegedtem annyira nem tudtam aktív életet élni. ...
tovább
Likes
Tudomásom szerint mintegy háromezer ember dolgozik ebben a szakmában. Meteorológusok. Tapasztaljuk, milyen eredményesen. Jól megélnek belőle, tehát sikerágazat. Lássuk egy szakember egy napját. Vegyük a rövid távú időjárás-előrejelzést. Reggel – később, mint amikor munkába indulnak az emberek – kipattan a Sztármeteorológus szeme. Odaszól a feleségének, aki természetesen nem dolgozik, mert ketten...
tovább
Likes
– Hány éves ön most? Mint bizonyosan tudja, én Sigmund Freud vagyok, a neurológia és a pszichiátria kutatója. Megújítója. Meg kell, hogy gyógyítsam ezeket a tudományokat is. – Nyugodjék békében. Nem önre gondolok, hanem egy másik szamaramra, Tomy-ra. Kétszer vetett le a hátáról. Most valószínűleg egy oroszlán gyomrában pihen....
tovább
Likes
Ha én leszek a szociális munkások főnöke, akkor … …az én és hajléktalan társaim gatyájában pálinkás kisüveget kereső, kétséges szexuális orientáltságú férfiak oda nem nyúlkálhatnak tovább. Az ott lévő három fontos objektum tapogatását megtiltom, ha mégis próbálkozik, eltöröm az ujjait. Amennyiben hölgyek akarnak kutatni, az esetet külön bírálom el....
tovább
Likes
Hosszú ideig tartott, de végül az övé lett, amiről már rég le is mondott. Az élet sokszor hozta nehéz körülmények közé, de sehol sem vesztette el a derűjét, igazi életörömmel várta mindig az elkövetkező időt. A férfi már sok tavaszt látott, ugyanannyi nyarat és őszt is, a télre jobb...
tovább
Likes
„Fizetek, Főúr, volt egy feketém”, egy tönkre ment élet, és hatvanhét tányér csalfa vak remény! Ezerszer becsaptak és néha csaltam én, bolondul kergettem a boldogságot: hé, állj meg már, szép remény! De immár jóllaktam. Elég már a rosszból! Nem kell többé rossz bor, a kaszás jön már értem, én...
tovább
Likes
Lassan eltűnik belőlem a méla közöny, köd is fölszáll a folyó fölött, gomolygó füstje láthatatlan hidat emel a két partja között. Őseink könnyét kövekké formálta rég az idő, elrévedve tűnődöm, hogy a hullámok hátán csak egy úszó falevél vagyok. Hegyek, az erdő, kanyargó folyó őrzi létemet. Szólongatom, becézem, hívom...
tovább
Likes
a szemedről a festék ahogy a mocskolódás is lepereg rólad becsontosodnak a lukak a lelkeden pont ahogyan becsontosodik a kihúzott fog helye és nem lesz már ugyan meg mind a harminckettő igen nem maradsz változatlan de szükségtelen önsajnálatba temetkezned hiszen akármi pótolható porcelánból vasból aranyból néha még műanyagból is...
tovább
Likes
„…s a bomolt nők vad visítása lantmuzsikát elnyom; ki se hallgat már a dalosra…”(Ovidiusz – Átváltozások) I. Lám megéltem, hogy Münchausennek tartasz, ki saját hajánál fogva magát a mocsárból kirántotta! Műtétemnél orvos leszek és felcser, tragacsomban se kormány, se kerék! Izgat derekad alatt a fenék, arcod emlékével kelek és...
tovább
Likes
A legnagyobb Író maga az élet. Ő adja hozzá a színpadi képet. A dramaturg a jelmeztervező, mind megtalálható: benne, mint szereplő. Az élet nagy kincs vigyázni kell rá mert sajnos ismétlés itt már nincs! A legnagyobb író maga az élet, lehet tragikus, komikus összerakja mindig – így az egészet...
tovább
Likes