780. szám Vers

hogy?

hogyan menjek mélyebbre magamban hogy lássam Isten szemét végre fel- csillani hogyan értsem meg a tervét velem és mindenki mással aki nem én vagyok hogyan rakjam ki az üresre mosott lelkem a napjára száradni hogy hagyhatom megtölteni bármivel amit nem akarok ? 0
780. szám Vers

Menedék

Giorgio Pressburgernek, Karsai Gábornak, Li Zhen Árpádnak, Macedóniai Nagy Sándornak, valamint Iványi Gábornak és Pecze Mariannak. ...rég kerestem a kör végét: nem találtam, így – átvágtam... Fokról-fokra, fogról-fogra tudni vélem, mégsem értem: létezik a tér és idő s mihez mérten létezik? Miért kellett megszületnem ha nincs mennyország s nincs...
780. szám Vers

én már

nem érem meg a dölyf metamorfózisát szégyenné nem érem meg a riadt egymásra rebbenést nem érem meg az unokáik előli bujdokolásukat nem érem meg a történelem megítéltetését remélem nem érem meg hogy meg kelljen fogalmaznom a magam felelősségét hogy számonkérjék mulasztásomat a tűrésből fakadó cinkosságot pedig megérné megérni és...
780. szám Széppróza

Elvesztett állampolgár

– Miniszter úr, köszöntjük itt a határon. Kellemesen utazott? – Ja, igen, rendben volt. – Nem volt légörvény az úton? – Nem, jó volt minden. – Az óceán felett sem rázkódott a gép? Ott szokott. – Most nem rázkódott. – Akkor jó. Miniszter úr, ha nem veszi tolakodásnak, akkor engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra,...
780. szám Vers

KRÚDY S KUVIK

lusta szellő kavicsot bámul éjfél acsarog félsziget lánya alél lantom érvel temető sír kuvik fél remegő hónap álnok napokat szül középkor liheg itt erdeinkben ibolyák kelletik bájaikat bús rozé krúdy gyulát várja kék asszony lapul köd les álmos harisnyát szép szemű fut leszaladt zöld penész életeden vén halál táncos...
713. szám Vers

PM-hez – Haiku-lánc 9-16.

9. Ha seggbe kúrnál kiszeretnék belőled. Bár... Kötve hiszem! * 10. Olykor a vágyam csak egy harmatos álom gyűrt lepedőmön. * 11. Mi hoz össze két embert? Bokros gond? Vad vágy?? Különbözőség??? * 12. Vágyva nézlek: egy gyönyörű, igazi nő! Látom az embert? * 13. Ha látlak – mindig...
713. szám Vers

Zivatar

Fölyhők golyhók fellegek a nyár fölöttem ellebeg bőrig átnyírt celebek elnyájult pincsült ebek beteg blogok beteg logók áttúrt zsebek átírt legek én fekszem kósza földön gyermek bámulom a kikapart vermet itt minden fűszál arra termett hogy bólintson ha énekelnek alulról bárha bárha föntről álmosodik érzem a kontroll és várom...
713. szám Vers

Önmagadal kezdeni

(Az áldozathibáztatás margójára) Köszönettel tartoznál? Pedig milliószor kelthette volna feléd az őszinteségnek legalább a látszatát ő is. Hálásabb lehetnél, mert megtanított eltávolodni hazugságoktól, keserű csókoktól, amik valójában neki sem voltak édesek? Imádkoznod kellene a boldogságáért, hogy két lábon járó apátiává tett, befagyasztva egy állapotba, ahonnan non-stop rálátás nyílik mindenre?...
713. szám Vers

sajnálom ferenc

nem érzem az arcom súlyát visszafelé hat rá minden a simogatás is pofon a kedvesség cigarettákat nyom el az alkaromon Isten hamutartónak használja az eget üzen hogy ahogy akarom úgy nem lehet ő jobban tudja én meg duzzogok hogy újra bal lábbal keltem fel de nem az én hibám...
713. szám Vers

A zátonyember

üresedő tükörkép Ki nem laksz, csak létezel négyévszakos szanaszétben, azonnal beköltözhető valaholban. Kirakat üvegén áttűnő arcod brómezüstből kihámló fénykép: lassan fölszívja a mögötted dobogó várost. Zubbonyod súlyosan lóg a szemetes szélben: egy fürösztésed lesz még, talán majd, ha holtan. Dőlsz a járdán, időtlen zátony, megkerülnek boldog létezések, léted átlüktet...
713. szám Vers

A csodálatos Félvándor

(gyermekdal) Félvándor, aki félvállról Veszi az életet Félvándor nem téblábol Vándorol, míg lehet Félvándor, kinek télidőben Nem gond egy kis hó Néhány méter vastagságig Elfogadható Félvándor, aki fura nevével Ellentétesen Soha nem fél a boszorkáktól Fent a Zöldhegyen Félvándornak egyik lábán Varázsbőr topán Átugorni a mély szakadékot Egy pillanat...
713. szám Vers

Elgondolkodtató

Kísértetes utcák árkádjai alatt, fáradt illatú, züllött, kemény sorsok hólepte szennyes vackokon, s tüzet csihol eltörpült agyukban a silány alkohol, s bagó-ködben, füst mámortól bódult, kétkedő, üres tekintetek… várnak segítséget egy jobb, világi Sorstól. 0
713. szám Vers

A fázós sünik

Késő őszi estén, ha elballag a nap, kertemben morzsányi meleget se hagy! Ha nincs vastag takaród, hogy körülöleljen, reggelre már talán megdermeszt a fagy! Két sünim is didereg, falevelet gyűjtöget… Meleg vacok csak a vágyuk, benne puha-pihe ágyuk. Elkészült végre a kuckó! Befészkelte magát mélyre Süni Lackó, Süni Pockó!...
713. szám Széppróza

Az ünnepi vacsora

A délutáni harangszó ijedten húzódott az eső elől az árkádok alá, hol a féllábú koldus maga elé tette a kis kopott tányérját. Az erre közlekedők jól ismerték, mindennap ezen a helyen szokott várakozni egy kis alamizsna reményében. A február délutáni gyér forgalomban az öreg koldus egykedvűen nézte a mellette...