0
Csillagtalan éj, a hold is ásít Néhány pici felhő még bújócskázik Aztán a sötétség parancsot tapsol El kell köszönni megint egy naptól Az álom lesz az úr a test fölött Kincset szór szét, az örömöt Szeretetet is küld a harag helyett És simogatja a fáradt kezet De csak hajnalig...
tovább
Likes
este fél tíz volt, vagy pár perccel múlt talán, mikor megtudtam, mi van a Hold túloldalán, feküdtem harminchat fokos hideg lázban, ócska lőre íze fetrengett számban, nem lehettem részeg, tisztának tűnt minden, az ablak nyitva, a függöny alig libbent, egy felhő fölöttünk kicsavarta átizzadt ingét, verítéke végigverte a fák...
tovább
Likes
780. szám
Beszámoló
Első Kézből a Hajléktalanságról
Résztvevők véleménye
Első Kézből a Hajléktalanságról tréning
Visszajelzések A 15. születésnapját ünneplő Első Kézből a Hajléktalanságról program április végén rendezett hagyományos, éves tréninghétvégéjének résztvevőitől származó reflexiók közreadását folytatjuk alább. „A pénteki nap délutánján voltam ott az EKH program workshopján, ahol az új és régebbi „élő könyvtár” tagok éves gyakorlata volt megtartva. Már több alkalommal is részt...
tovább
Likes
Megint csak a teljes véletlen hozta, (már ha vannak, de nem spiri-rovatot viszek, bár túl tudom tolni az eleve elrendeltetésbe vetett hitemet. És ennek az önvallomásnak még akár jelentősége is lehet később), de tegnap (06.15.) írt a Kepe (a főszerkesztőm), hogy a címlapon Karsai Dániel lesz. Ebben, mármint hogy...
tovább
Likes
Tiranában minden ház fekete. Megyünk a Hoxha Tahsimon, bele a főtérbe, a felhőkarcoló tartja az eget. Kapni pizzát, ami pica, bureket, ami byrek, rakiját, ami raki. Az utcai árusnál érett gyümölcsök, a békeidőknek itt olyan a szaga, hogy csak na. Ahogy leszálltunk, valaki meghúzta az időzsinórt. Nincs pláza, nincs...
tovább
Likes
Lacika bement az Ízes Falat pékségbe kenyeret venni. Szerencséje volt, kevesen, mindössze két hölgy állt a kiszolgáló pult előtt, beállt mögéjük. Az elöl lévő éppen fizetett, aztán távozott. A másik asszony két kiló kenyeret kért. Az eladó letette eléje, és így szólt: Tizenkilencezer kilencszázkilencvenkilenc forint lesz. Mire az éltes...
tovább
Likes
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy otthontalan hölgy. Na jó, nem egy, hanem több ezer, de most közülük csak egy szerepel a történetünkben. Nevezzük Máriának, de csak azért, mert ez a leggyakoribb női név. Szóval Máriánk céltalanul bolyongott a nagyvárosban. Már nem reménykedett abban, hogy valaki munkát...
tovább
Likes
Öreg ember nem puliszka, csak a tizenöt éves Juliska jön be neki, erősen a levest is csak velősen szereti. Kurta szoknya hozza lázba, nem baj, ha O a lány lába, lényeg a friss véredény, és elégedett vigyor, a telihold erezett szemfedelén. Reggel fölkel, nagy hír várja, csókolják lába nyomát,...
tovább
Likes
Iliosz hosszan vöröslőn perzselt, bennem a vágy égett izzón, vízparton kerestem kábán enyhet, míg türelmetlen vártalak hívón. A móló hangos jókedvtől zsongott, tarka tömeg sétált, szállt hajóra, csókos ölelésed sajgón hiányzott rezegett a léc, s megállt a lomha óra. Vitorlázó sirályok élesen vijjogtak, hullámok száz fodra lángolt, aranyló bíborban...
tovább
Likes
e szomorú síkon botladozva reménytelen a horizont szél tépi a bús őszi fákat ritkul már a hajdan dús bozont port hint gyulladt szemembe egyre bár elsírtam már a könnyemet zátony fövenyén kallódó palackposta a turzás homokja lassan eltemet már harag se villan mint a kés csüggedt lemondó legyintés osztályrésze...
tovább
Likes
dögkútból lopott zöldülő húson nőnek fel itt a kis cigányok töltésoldali buja vadvirágként egy nap alatt nyílnak el a lányok 0
tovább
Likes
Elkapott az öregség magányomban csöndesség lépésemben bambaság lázadásban gyávaság. Látásom még épségben gyönyörködöm szépségben elmémet még használom verset írok, sajnálom. Lettem volna bankáros vagy egy limuzingyáros nem lettem csak oktató ide-oda dobható napszámosa népemnek ez való az énemnek... 0
tovább
Likes
haragod ha megtagad pukkanjon csak hallgatag minden olcsó pillanat büszkeség ha elragad vidd magaddal hangodat díszelegj csak egymagad párnák alatt pihe nász pávatollnyi pózolás dallamokkal hadonász’ templompadra ült imázs istenednek fals fohász nincs benne árulás 0
tovább
Likes
már megint hogy van ez múlik jön múlik néha kivonás anya jut eszembe hátratesz dolgokat azt mondja így szokás mennyi zsúfolódik össze bennem elvárások meg némi jogosultság hiába már hogy átöleljen a halottak ezt se tudják mennyi tegnap itt a mában időszerű lenne a kivonás mielőtt összeadódik pedig anyátlan...
tovább
Likes
Mosolygunk némán, szeretnek-szeretünk. Álmodunk szépet, s jót, egy irányba megyünk. Ölelünk szorosan, játszunk, nevetünk. Kezet nyújtunk, nem félünk tudván ki tart velünk. Hangosan sírunk. Felednek-feledünk. Rémálmok gyötörnek, megállunk, temetünk. Már nem Ölelünk, s ha játszunk is veszítünk, A félelem ragadja meg égbe nyújtott kezünk. Tükör előtt állva, lassan felébredünk....
tovább
Likes
Lélekszakadva akartam, Mindenáron és vakon előre, Keserű szavakkal kergetőzve, Lélekszakadva akartam. Gyömöszölni színig telt zsákba, Pillantásnak, nem figyelemnek Áldozni minden drága percet, Gyömöszölni színig telt zsákba. Tagadni fiktív vádakat, Kikerülni, mi nincs is előttem, Kanyart bevenni nyílegyenesben, Tagadni fiktív vádakat. Néma csendben válaszra lelni, Zaklatni Istent, sírva Hozzá, Faragni...
tovább
Likes