489. szám Interjú

„Hatalmas erő, ha azok szerveződnek, akik a saját bőrükön érzik az elnyomást” – Beszélgetés Udvarhelyi Tesszával

–Kedves Tessza, itt ülök készenlétben, ha gondolja, elkezdhetjük az interjút. Az elképzelésem szerint ez a levélváltás írásban zajló beszélgetés. –Egy percet kérek.(…) Rendben. Akkor jöhetnek a kérdések. –2013 március 19-e, Budapesten este 7 óra van. Nem tudom, hogy Önt hova képzeljem, és ott mennyi az idő? –Itt most délután...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
491. szám Vers

Az út vége

Hogy kerültem ide? Csak nem? Tegnap még itt jártam. Jártam? Azt mondják ilyenkor, egy alagút. Fényes alagút. Már várnak. Várnak? Boldogságos zene. Nem hallom. Ennyire? Ennyire. Még visszhangzik az élet bennem. Bennem? De már kívül vagyok! Mondják, hogy boldogság. Itt? Nincs. Utánam? Fellélegzés! Én is sóhajtanék. Nincs bennem már....
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
489. szám Széppróza

(Bolond) gombák

Hollósy Kövecses Sarolta nem tehetett róla, hogy ilyen gyönyörű nővé sikeredett. Hófehér bőre, hollófekete haja-szeme, hibátlan alakja már az egyetemen is sok férfihallgató szívét megdobogtatta. A lányt azonban nem a szerelemmel kapcsolatos múló problémák érdekelték; tudta, hogy észvesztően csinos, de nem törődött vele – szívesen táncolt, szerette a vidámságot,...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
489. szám Vers

Vonaton

Újra itt a vonaton újra rád gondolok újra köd van tejfehéren belefészkeli magát a szemembe te mosolyogsz mindenütt ott vagy nélkülem a vonat kerek kerekein úszik tovasuhan álmom már úgyse viselnélek el szép szemed kelepce a vonat mint könny úszik tova… 2013 február, második díj 0
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
489. szám Vers

Kifőzde

Tűzön fő a nyomorúság hozzá törnénk a bánatot mindenki kéri a jussát mint aki megháborodott. Én is a tányérom lesem: az éhségbe beledöglöm -és így, halálig éhesen követelőn rázom öklöm. Türelemmel már nem bírom mint a többi idegbeteg lassan megdermed a kínom míg tűzön fő a rettenet. Már úgy...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
489. szám Vers

Falusi ember

Kapumat már nem zörgeti senki… a levelesláda kész pazarlás… a sok halott rokon nem ír mán levelet és pénzt se hoz nekem a gazsuláló postás. Mostanában mindig egyedül vagyok, magamban beszélek míg el-elmatatok… vagy a kutyával zsémbelek… ő meg rám morog. Olyanok vagyunk már mi ketten mint a kulcsavesztett,...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
468. szám 487. szám 644. szám Vers

Végzetes Diagnózis

     Gyógyíthatatlan.- Hallod, s nem érted, bár a szó dobhártyádon, mint harkály odvas fán, kopog. Idő kell hozzá, amíg megszokod. Bújnál, menekülnél, te esztelen ámokfutó! Hogy könnyebb légy, elszórnál mindent, ami eldobható.      Gyógyíthatatlan.- Ijedt szíved veri e szó ritmusát, őrjítő dallamára írsz disszonáns szimfóniát, s magadnak...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
490. szám Interjú

Énekesnő a pult mögött – Beszélgetés Németh Jucival 

Mesélj, kérlek, egy keveset a gyermekkorodról! Kicsiként állítólag felváltva hordozott az egész família, nem akartam aludni. 5 évesen a helyi abc kenyerespultjára tettek fel anyukámék, mert kérték az eladók h énekeljem el a „Pancsoló kislányt”, újra és újra.  Általános iskolásként gyerekzenekarom lett, elkezdtem dalokat faragni gitáron, megzenésítettünk verseket, fuvoláztam,...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
487. szám Vers

Kata

Volt egy lány: Kata, Így hívták őtet, Szívemre varrt reá Áldott szép csipkéket.   Jaj, de nagyon rákészülten, Jaj, de nagyon rögtönzötten, Futottam, mire beértem, pont elértem Katát, Mikor nyitotta már, – Fordult a kulcs a zárban – A lépcsőház ajtaját… Rám nézett, akár egy kaucsuk baba, Rám nézett,...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
490. szám Széppróza

Universum Universitas (Istenképző Egyetem)

Universum Universitas (Istenképző egyetem) Mégiscsak beadta a diplomamunkáját, hiába mondta a konzulense, hogy ez így nem az igazi, javítani kell rajta. Ő igenis látta, hogy jó. – A barátod vagyok. Az a feladatom, hogy rávilágítsak a hibákra. Kételkedem… Valójában ellenségének tekintette a konzulensét. A diplomavédésre alaposan felkészült. Meglepte a...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
490. szám Széppróza

Betörő a mesterségem

 „Nincsen abban semmi szégyen  Cuki falalt az én kisbabám  Most jöttem én Vácról kérem,  Hét mázsát pihent a vérem…  …kihalt az utca, kihalt a város,  Reggelre nem tudni ki lesz a káros.” Mentem az után, pontosan a hetedik kerület egyik riasztóan lepusztult, elhanyagolt negyedében, mélyen azon tűnődve, töprengve, hogy...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
488. szám Széppróza

Köldök és Távcső

Téblábol az ember néha az utcán, tél idején míg szitál rá a porhó nyáron a korom a pernye időnként az égből a múló percek pora órák évek talpnyomai mind Mégis oly jó most ez az állapot – nem lenni több mint egy golyhó… Mást nem tud nem képes tenni...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
490. szám Vers

Alternatív történelem 

XIII, század, Japán Egy erdei vadászat ahol találkozik a Shogun meg egy shotgun S összeül a konklávé új pápaválasztásra míg Macbeth mögött sündörög a bába… Leonardo megáll Budán egy jó túróscsuszára míg szervízben az időgép Holnap indul tovább – a XXX. század a cél… A szomszéd asztalnál egy cromagnoni...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
488. szám Széppróza

A vásár fia

Minden ember életében eljön az a perc, amikor a piacra kell mennie. Én sűrűn vagyok minden ember. A piac az a hely, ahol dúlt tekintetű asszonyok és megfáradt urak hatalmas csomagokkal kószálnak. A férfiak általában utálnak piacra járni. Én kivétel vagyok, mondhatni, jó asszony. Szórakozni járok a csarnokba. A...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
490. szám Vers

Fedél nélkül 

Nincsen nekem fedelem csillag ül a fejemen, otthonomat keresem, segítenek – de kevesen Égbolt alatt nem jó lenni Rendőr fog majd beléd kötni S ha hideg ellen bor a vágyad – azt mondják rád – részeg állat! Könnyebb engem kinevetni Mint naponta megetetni Dolgoznék is érte Ha  számíthatnék a...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
488. szám Széppróza

Ellopott Húsvét

„Áprilisban lesz húsvét, készülök rá, még ha szegényesen is, megünneplem!” – morfondíroztam magamban.  Emlékszem, hogy tavaly húsvét előtt megettük a sonkát, mert Dodó, életem párja, nagyon hányadán volt, épp csak pislákolt benne az élet. Három nap múlva megint visszaszökött testébe az erő. Nagy nehezen elcipeltem az orvoshoz, az tápszert...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
490. szám Vers

Illemtan

Nem volt más út, csak egy, csak az amire akaratlan léptél. Váratlan ért, Úgy meglepett, köszönni is feledtél Elnézték még, mert úgy igaz: olyan kevés a múltad. Előtted áll az életed, majd lesz időd, hogy megtanuljad. * Köszönnél már – mi végre, mondd? közben hegyekké nőtt a múltad. Te...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
488. szám Vers

Galambok

Galambok – „szárnyas patkányok” – tolakszanak turbékolva körém, és egyre és egyre közelebb. Riogatom, kergetem, űzöm őket, mint a bennem halott gyerek, míg el nem áraszt a lösz bűze, a channel csatornalét. Nem pihenhetek, nem győzhetek. 2013 február, harmadik díj 0
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
490. szám Vers

Egy Munkás halálára 

        ASSZONYA ÉS GYERMEKE VÁRTA.         Szétzúzódott a teste.                                                          SZÉTZÚZÓDOTT A TESTE.                                  Asszonya és gyermeke várta.         ÜZEMI BALESET.         A vezetőség hallgat.                        A VEZETŐSÉG HALLGAT.    ...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás