516. szám Vers

Mi, s már mégsem mi

A bár ablakán keresztül figyeltelek Zavartnak, ijedtnek tűnt tekinteted Egyszerre voltál annyira ismerős és idegen Szemeidben kerestem valamit, magam sem tudom Okot-e, indokot, netán magyarázatot Talán egy perc sem múlott el A pincér még észre sem vette intésem Már is kényszeredettnek tűnt minden mozdulatod Veled együtt eddig is bizonytalan...
518. szám Széppróza

Ej, mi a kő

Egy történet arról, hogy a gyors felfogás akár életet is menthet. Ha az ember felismeri a problémák gyökerét, sok bajt megelőzhet. De azért ne feledjük el azt sem, hogy mi villant át a muslica agyán, amikor nekiment a szélvédőnek! Igen – a popsija. Tompa Jancsi tetőfedő volt. Illetve tetőfedősegéd....
516. szám Vers

Képzeld el…

Képzeld el… Hogy annyi sárga rózsát Szórok eléd, Ahány csillag ragyog az égen, Nyári éjjen.   Képzeld el… Hogy álmodtam Rád Egy Hozzád hasonló meseszép koronát, S imámba foglaltam: királynőm legyél És a rózsaszírmok hulltak szerteszét.   Képzeld el… Hogy befogjuk, És lelkünkbe lopjuk a napsugarakat, Nem fogva többé...
518. szám 619. szám Vers

Sántán, őszintén

Sánta vagyok. Csak zökken a léptem, ha futni szeretnék az élet után. Rám szól a rossz láb: bár meg sose érted, célod, ami volt, már régen elérted, nézd – úttalan út ez, járni ha fáj. Élj józanul, ember, lépj lassan, türelemmel! Hisz a sorsod a célod, megvár, ami vár…...
516. szám Vers

Minden mi

És lakatként kattant köztünk a közöny. A füge gyönyört odakozmált keserű barna kéj váltotta föl és űzte nyomban el. Nem felel a tekintet űrje. Kihamvadt a lidércfény tüze, sóvárogni bűnre, áldozásra, kárhozatra hívó lobogása mára csak a mása, halotti maszk maradt. Arcunk csukott szúette ajtó, mögötte minden mi mulandó....
516. szám Vers

Szavaim

Életemben ha elakadtam Osztatlan sikert nem arattam Seggemen megmaradtam Szavaimra ráakadtam Sebeimet köntösömmel eltakartam Így nem tudhatták mit akartam Mert szavaimon fennakadtak Szavaimat elbújtattam De mindenkihez eljuttattam 0
519. szám Széppróza

Filmkockák a Lulu c. sci-fi akciófilmdrámából

(ajánló) Kezdő képsorok: Bélfacsaró, fokozatosan erősödő, karakterisztikus planetáris gongütéssel kezdődő keleties dallam, amit zurnán kezdenek fújni és tibeti éneklő edényeken fejeznek be. A kamera a levegőből lelógó helikopterről közelít egy pottyantós budira, ami egy kies síkságot átszelő országút mellett áll. Közben fel-fel csendül egy érezhetően szorulással küzdő macska szívszorító...
517. szám Interjú

Sport és orvostudomány – Beszélgetés Dr. Erbszt Andrással

Erbszt Andrásnál jártunk, aki igen sokoldalú, sikeres ember. Európa- és világbajnok sportoló, orvos, gerincspecialista. Sebészként nagyszámú sikeres műtétet végez. Úgynevezett „minimál invazív” technikákat dolgozott ki, vagy tanult meg külföldön, hogy könnyebben és gyorsabban gyógyuljon a betege. Mégis boldogabb, ha mozgással és sporttal gyógyíthatja a mozgásszervi betegségeket. Azt tartja a...
515. szám Vers

6:30

egy ideje mintha meglazult volna Jákob lajtorjájának néhány elvásott foka a tranzitforgalom biztosan leállt s most zsörtölődhet a szeráfok és kérubok szeplőtelen hada ég és föld között megállt az élet s most szépen lassan csillagokká dermesztik angyalkaravánjaidat a műszaki okok mi történt Veled odafenn hiába szólítalak neveden ha hallod...
512. szám Vers

Valamikor

Valamikor nékem is volt biztos, meleg otthonom. Benne szép gyermekem és szerető asszonyom Rossz sorsom kifosztott, mindent elvett tőlem, Fiam magamra hagyott és meghalt a feleségem Mindenem elveszett, hamar az utcára kerültem, Mások jóindulatára szoruló hajléktalan lettem. Nem maradt más számomra csak ez a kis kutya. Szeretete éltet, biztat,...
515. szám Vers

Vesperás korai sötétben

I. Maroknyi meggörbült szeget zsebre dugott kezek kalapálnak. Az égig vagy a csőtörésig kell, hogy elérjen a hegyük. Falra akasztasz egy tükröt, megreped benne az arcod. Két agyféltekéd közé beszüremlik a vakság, hasonlít rád, mint a szemeid elé tartott üres papírlap: az olvasó- lámpa órák alatt áthevítette, most puhán...
513. szám Interjú

Jézus, a felemelő – Vendégünk Románné Bolba Márta evangélikus lelkész

Létezik olyan közösség, ahol egyik ember nem nézi le a másikat? Erről (is) beszélgettünk Románné Bolba Márta lelkésszel, a VIII. kerületi evangélikus közösség nemrég megválasztott vezetőjével. Mi indított téged arra, hogy lelkészi pályára lépj? Kiskoromban péntek délutánonként gyülekezeti gyermekprogramokra jártam. Ez egy játszóház volt, amit az egyik lelkész vezetett,...
515. szám Vers

Tavaszi gond

Szerencsére már csak rossz emlék) Ha fölveszem, melegem van, ha leveszem fázom. Én Istenem, miért nincs nekem egy vékonyabb kabátom? És ha volna, hova tenném? Szekrényem a szatyrom. Mindenhova kézben viszem egész háztartásom. 0
513. szám Széppróza

Túlélő-show a szupermarketben

Mostanában viszonylag ritkán járok a plázák szupermarketjeibe vásárolni, mivel az anyagi helyzetem olyan szűkös, hogy gyakran a zsíros kenyeret is zsír nélkül eszem. De a múltkor pechemre betévedtem egy ilyen műintézménybe. Bátran állíthatom, hogy aki túlél egy bevásárlást egy ilyen szupermarketben, az megállná a helyét a legkeményebb római gladiátor...
513. szám Széppróza

Ács-mesterség

Téglával ébredtem. Korán kellett kelni. Fújt a gyár. Negyedóránként hol az egyik irányból, hol a közeli ipartelepről jött a jelzés: szövöde, fonoda-textilgyár, vagongyár várja kétkezi munkásait műszakra. Éjjel-nappal. Szombaton is. Gyerekkorom ma is élő friss emlékei. Ja! A Bútorgyárat kihagytam. A téglára sem adtam magyarázatot. Téli, sötét hajnalok. Fázós...
513. szám Vers

Igaz barátság

Jó barátom, ha erre jársz Ne kerüld el házamat, Szívem, ajtóm nyitva tartom, Engem mindig itt találsz. Bármerre is sodor sorsod, Egyszer úgyis visszatérsz. Nálam ételt, italt kaphatsz, Hozzá jó szót is, ha kérsz. Jó barátom, ha arra járok, Nem kerülöm el házadat. Szíved, ajtód nyitva tartod, Engem mindig...
513. szám Vers

Kennengelernt

Halálhozó levélhordó kétezer- ötszáz- ötvenöt oldalon Galícia Abbázia bornírt k. u. k. zászlók címerek Maedchen Knabe Liebe fiákker gebe Bierstube havasokon rengetegen túl oláh ruszin tót rác örmény kisorosz sine pecunia szponzor canis matrem tuam az dög tollnokok ülnökök komornyik szobalány lakáj cseléd pénztelen villásreggeli divatlap délibáb bulvártévé görénytalálkozó...
513. szám Vers

Kálvária

Nem kellesz az országnak És nem kellesz a cégnek Homlokodon láthatatlan Szégyenbélyeg éget. Bűnöd az, hogy ártatlan vagy, S nincs ki szóljon érted, Zsebed üres, ujjad sárga, Szíved körül kéreg. Ria, ria kálvária Kálvária ria, ria Lúzer lettél a világban Erre nincsen mentség. Bármivel is próbálkozol Elkerül szerencséd. Kitaszított...