meglazult volna
Jákob lajtorjájának
néhány elvásott foka
a tranzitforgalom
biztosan leállt
s most zsörtölődhet
a szeráfok és kérubok
szeplőtelen hada
ég és föld között
megállt az élet
s most szépen lassan
csillagokká dermesztik
angyalkaravánjaidat
a műszaki okok
mi történt Veled odafenn
hiába szólítalak neveden
ha hallod is hangom
már sosem válaszolsz
talán a térerő gyenge felétek
vagy a folyton táguló
világegyetem
hatótávolságodon kívülre
sodort
csak álmomban szólsz hozzám
mindig hajnalban
még ébredés előtt
s reggelente olyankor
vigyorgó Napot teremtek
a zsírkrétaházak között
izgatottan indulok hazulról
szívemben új remény dobog
mint mandulaműtét után
az első gombóc
fagylalthirdette evangyéliom
estére aztán
mégsem tömöd be csonttal
a tejfogak hagyta űrt
mért csak álmomban
hallom hangodat
mindig csak hajnalban
midig csak ébredés előtt
ugye nem csak a rádió
döngicsél a konyhában
míg anyu a reggelit készíti
kérlek Istenem
maradj velem
ne szökj el tőlem
míg a friss kávé illata
az új napot élteti
s ne oldódj fel
Te világteremtő
a gőzölgő sötét teában
régi kopott
mokkáskanalával
apu bárhogy is kevergeti
