Kormos, a nyugalmazott lánglovag, egyúttal idült alkoholista a város szélén lakott egy elhanyagolt, ütött-kopott, de leginkább piszkos kis hajlékban, tehát nem volt hajléktalan. A víz és villany költségeit nem tudta fizetni, mert a napi italadag mellett erre már nem futotta a nyugdíja, ezért lakótársa is volt, a Csóró becenevű...
Belopakodnak az agyadba, Kiskaput hagyva, Hogy bármikor újra jöhessenek, S valami vackot letehessenek. Vedd meg, különben nem leszel trendi, A harácsolók számára el fogsz veszni! Kiközösítenek, már nem is vagy jó fej, Hát gondolkozz életeden! Könyvelj! Mit kérdezel karácsonykor? Mi mennyibe kerül? Nem azt kéne, – ki,...
tovább
Likes
Kirándultunk július végén, meglátogattuk Sisi kedvenc lakóhelyét. A Kürt utcában gyülekeztünk 12 órakor. Én természetesen morgolódtam, hogy megint egy kihagyhatatlan program, ebédidőben. (Mivel én bármikor tudok enni, így belakmároztam jó előre). Orsi fölszerelt minket banánnal, csokival, üdítővel és vízzel. Voltunk vagy tizenöten, de ez nem biztos, számolni nem tudok....
tovább
Likes
Emlékeztek még Okocsime Watanabe pszichológusra, a Japán Tudományos Akadémia elnökére, számos tudományos mű szerzőjére, aki családja történetét látva dolgozta ki elméletét, majd alapította meg először Tokasimában, néhány hónappal később pedig Budapest nyolcadik kerületében a Watanabe házat, ismertebb nevén a Politikus Hospice-t? Azt a létfontosságú intézményt, amely a politikus léttől...
tovább
Likes
Most nem azt fogom elmesélni, hogy voltam Sziámin – pedig voltam. És úgy különben is, bár nagy nyaralásokra idén sem volt mód, de próbáltam úgy alakítani a dolgokat, hogy pár nap kikapcsolódás legyen, mert ha valamit, hát azt megtanultam az elmúlt időszakban, hogy töltődni kell, megragadni a lehetőséget és...
tovább
Likes
A hajléktalan ember kiszolgáltatott az elemeknek. Minden helyzetben megoldással kell rendelkeznie például egy váratlanul jelentkező vihar esetére. Éjszakára gondoskodnia kell helyről, ahova visszahúzódhat, ahol viszonylagos biztonságban van. Egy nagyváros számtalan lehetőséget biztosít. Ha nem számítunk semmilyen kellemetlen időjárásra jól megteszi egy pad is. Ha egy bejáratott hajléktalant egyszer valaki...
tovább
Likes
Csípős a reggel. A szakállas emberke a metró kijáratnál fagyoskodik, a vékony dzsekije nemigen védi a hidegtől. Ám a cél mindent felülír: kéreget kitartóan. Egy jólöltözött férfi a következő páciens, tőle próbál szerezni pár forintot. Az úriember megáll, majd a zsebéből elővesz néhány különböző címletű bankjegyet. Van közte tízezres,...
tovább
Likes
Még éjszaka volt, mikor kilépett a lépcsőházból. Az utcán sivár csönd fogadta. Alvó autók között macska surrant, maga után húzva megnyúlt árnyékát. Szemerkélő esőben gyalog indult, a szűk egy kilométerre lévő autóbuszgarázs felé. Megállt, rágyújtott. A gyufa lángja egy pillanatra megvilágította borostás arcát, aztán ellobbant. A füst égette a...
tovább
Likes
Hé, drága! Na, mi van? Gyere már ide! Ráér az a ruha máskor is! Eddig is ráért, miért annyira fontos éppen most? Hideg van kint. Látod? Gubbaszt a madár az ágon. Talán le is fordul róla menten. Mi ne legyünk olyanok! Melegítsük meg egymást! Mi? No, gyere hát! Drága!...
tovább
Likes
A padon ült. A parkot hatalmas fák övezték. Az előtte elhaladó emberek mind őt bámulták. A viselkedése kirívó volt. Izgett-mozgott a padon, mint egy idióta. Ám ez a lány nagyon csinos és karcsú volt, feszes mellekkel. Egy öregember figyelmes lett rá, aki jó emberismerő volt. Látta, hogy ennek a...
tovább
Likes
Mielőtt kifogyna a tollamból a tinta, szeretnék írni a hullámokról. – Most volt belőlük elég. Volt szelíd vízfodrozás is, de volt pusztító, tomboló hullámozás is. A fejem felett is átcsaptak. Edzetté tett, de el is gyengített – ahogy fogyott a tinta. Nézem az élet vizét és próbálom megfejteni, hogy...
tovább
Likes
Benyitott a kalauz a fülkébe és azt mondta, hogy végállomás! Megállt a vonat, és én leszálltam. Apám a szokott helyén állt. Ölelése sugárzott a viszontlátás örömétől. Az elkövetkező hét várható horgász eredmény lehetőségét latolgattuk hazafelé ballagva. A vadászszobában tértem nyugovóra. Mennyire más volt az otthoni levegő. Hajnalban Apám ébresztett...
tovább
Likes
„Édesapám, e marcona, barokk főúr, kinek gyakran állt módjában és kötelességében pillantását Lipót császárra emelhetni, pillantását Lipót császárra emelte, arcára komolyságot vett, bár csillogó, hunyorgó szeme, mint mindig, elárulta, s mondotta: kutya nehéz, felség, úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot, azzal fölpattant Zöldfikár nevű pejére, és...
tovább
Likes
Éhes a hajnal, ahogy felzabálja az éj szőtte csendet, ködökből sző álmot, és vörösszín szalagot köt a horizontra, hadd lobogjon, hadd égjen, hadd vezessen minket, mert hol van most a part, hol van a tenger bús ajka, amely egyszerre csókol és nyel el mindent? Nézd, szíved látó szeme...
tovább
Likes