Hullámok

Mielőtt kifogyna a tollamból a tinta, szeretnék írni a hullámokról. – Most volt belőlük elég. Volt szelíd vízfodrozás is, de volt pusztító, tomboló hullámozás is. A fejem felett is átcsaptak. Edzetté tett, de el is gyengített – ahogy fogyott a tinta. Nézem az élet vizét és próbálom megfejteni, hogy mit üzennek a hullámok. Az első vízfodrozódást apám mellett láttam meg. Horgászni tanított a szentesi Kurca nevű horgász vízen. Akinek várni kellett volna bennünket otthon a temetőben volt. Fel lehet így is nőni, de nem ajánlom senkinek. Édesanyám elvesztése egy életre felkorbácsolta a család élet hullámait. A lélekvesztőmet tovább sodorták a hullámok. Iskolai évek éledező diákszerelmek, csalódások utaztak a hullámok hátán. Az 56-os hullámok a mai napig nem tudták lemosni a vért a pesti utcák köveiről – amit az ázsiai hordának és a nemzetgyilkoló ávósoknak volt köszönhető. A hullámok tovább sodorták hajómat Eger felé. Huszonhét hónap – nem tartozik az emlékéveim közé. Primitív megaláztatás. Néhányszor, néhány napra elengedtek – mert kiválót lőttem. Örültem, hogy tovább sodortak a hullámok. A bajai éveket a munka és a horgászat jellemezte. A hazai hullámok felültettek a vonatra, hogy otthon legyek Apámmal. Jártuk a Tiszát és a Kőröst és a mellékvizeket. Kimentünk a temetőbe, némán gyújtottunk gyertyát Édesanyám sírja előtt. Nem beszéltünk, a hullámok mindent kifejeztek. A bajai hullámok újra magasra csaptak. 78’ tavaszán beteg lett Apám, a lelkemet gyötörték a magasodó hullámok. Májusban bandukoltam egy koporsó után. A legdrágább ember, az Édesapám elment, és én alig tudtam a hullámok viharában talpon maradni. Egy magánéleti hajótörés miatt újra Pestre sodortak a hullámok. Nem volt könnyű a fedélzeten maradni. Majdnem léket kapott a lélekvesztő alattam. Új munkahely, új emberek, Apám elvesztése miatt nőttek a hullámok. Az élet sodorta hullámok szelídültek. Találkoztam egy drága kis hölggyel – akivel harmincöt évet éltünk szeretetben. Közben elkezdtem írni, ez a kilencedik kötetem. Mindent neki köszönhetek. Azt, hogy nem sodortak el végleg a hullámok. Neki köszönhetem a kilenc kötetet, hogy újra értelmét érezhettem az Életnek. Drága emléke tart fent a hullámok felett. Közeledik a végállomást jelző kikötő – ahol majd találkozunk!

0