786. szám Beszámoló

Segíts te is bearanyozni idősotthoni lakóink életét!

A Menhely Alapítvány „Vajda 3” Idősotthonában lakók sokszor végső otthonaként működünk. Számukra a mindennapi ellátás mellett a szabadidős elfoglaltságot, és sokaknak az első balatoni nyaralást is biztosítjuk. E programokkal életük színesebbé válik, közösség kovácsolódik közöttük. 2024 szeptemberében futó jótékonysági gyűjtésünkön most e programokra gyűjtünk, mert nagyon fontos, hogy az...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
786. szám Vers

A lepke

Egyszer egy lepke azt gondolta, Jó lenne két lábon járni, s embernek lenni. Nem a magasban röpködni ide- oda, De ilyen már a lepke élet.   Ezek az írások is lepkék csupán, Van itt egy lepke, ezt csapd kupán! Mert még adót sem fizetett, hogy leszállt a rétre, Arról...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
786. szám Széppróza

Termini

Reggel van, de már most elviselhetetlen a forróság. Izzadó alakok sietnek, ki ide, ki oda, Kim Kardashian kinézetű és egójú nők vonulnak párban, mintha nem is pályaudvaron lennének, hanem egy flancos kifutón, lenéző pillantásuk szinte lehűti körülöttük a levegőt. Férfi legyen a talpán, aki meg merné őket szólítani.  Tőlem...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
786. szám Széppróza

Talmi csillogások

– Kérsz viszkit? Jöhet! – szólt szomorkás hangon a harminc év körüli barnára lesült férfi, meztelenül feküdt az óriási napraforgó fejekkel átszőtt bársony takaróval letakart széles kereveten, csak zokni volt rajta. A nyitott ablakokon át egy szaxofon édes-bús játéka szűrődött be. Este volt, már kigyúltak a csillagok. A nő...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
786. szám Széppróza

Para

Valószínűleg diszkalkuliás vagyok, vagy ezért, vagy másért a számítástechnika sem megy nekem. Felhasználói szinten is vacakul. Ráadásul amelyik géphez hozzányúlok, az hajlamos parajelenségeket produkálni. Többen vádoltak már boszorkánysággal. Saját magam is magamat. A legnevezetesebb évekkel ezelőtt történt. A munkahelyemen egyetlen számítógép állt rendelkezésünkre, négyen gyötörtük, be is sokallt nemsokára....
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
786. szám Széppróza

Casanova temetése

Esős, hideg őszi reggelre ébredtünk. Ma lesz Papa temetése, aki tíz évvel élte túl Nagymamát. Nagy, országos kereskedelmi cég igazgatója volt, az volt az első és egyetlen munkahelye. Végigjárta a szamárlétrát, és úgy tudom, nagyon szeretett a cégnél dolgozni. Papa hetvennyolc évesen halt meg, Nagyi után tíz évvel. Az...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
786. szám Széppróza

Csábító hozomány

Rettentően unatkoztam. Sőt, borzasztóan, vagy borjúizzasztóan. Meg még szörnyen is. Semmihez sem fűlött a fogam, őnagysága, a jókedvem rútul faképnél hagyott. Ráadásul magával hurcolta mindmáig kitartóan, sőt, kicsattanóan egészséges életkedvemet is. Így hát, meg vagyok lőve! Semmihez sincs kedvem, étvágyam sztrájkol, ami nagyon nagy baj, mert ha keveset eszem,...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
786. szám Széppróza

Maladyipe 6. Váltott lovak

Chajko és B. egymás tenyerébe csapott, megköttetett a nagy alku, amely mindkettőjük elkövetkezendő heteit-napjait komoly mértékben befolyásolta. Szidi csak zavartan mosolygott a háttérben, hogy most akkor Juan Miguel helyett egy jómódú és -hírű család csavargóvá züllött fekete báránya vezeti őt az oltár elé, Vrana, a háziasszony csak bosszankodva és...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
786. szám Vers

Vergődés

Én úgy vagyok itt régóta, mint a tengeren a hullám véget nem érő borult napokon. Örökké fényben fürödnék, a napot szomjazom. Hiába. Tűrnöm kell, bár szenvedem nagyon, míg a szürke égből egyre esőpermet hull rám.   Hajókat hordott egykor hátam. Ma már csak emlék, lefoszlott rólam rég a hiú...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
786. szám Vers

4D

Fa vagyok, görbe, össze-vissza nőtt, ezer levélbe írva életem, s csak bámulom a szürke végtelen ködébe szúrva táguló időt,    s a föld vagyok, gyökér alatt a csend, sötét erőbe oltott látomás, hogy porba, sárba, régi hantba láss időtlenül peregni vak jelent,   s az út vagyok a láthatár...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
786. szám Vers

Álomkép

eső esett, hideg ősz táján anyám jött, batyu volt a hátán könnyedén cipelte a súlyát fiatal volt, rejtette búját   pedig lelkében ott ült a sors amit a fájdalom összefont s amit nem bogozott ki soha földbe vitte, rá nőtt a moha.   eső esik, hideg ősz táján anyám...
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás
786. szám Vers

Pillanat

Ott volt a pillanat, magát csak illegette! Riszálta kerek perceit, s óra ütött felette. Még néztük őt, visszakacsintott reánk vidáman. Vágyunk lihegett sáros lábnyomában. Azóta megtanultuk, más percben más világ van.   A pillanat eltűnt, s mára emlék maradt reménytelen magányban. 0
tovább
 Likes
Nincs hozzászólás