Budapest Királya
„Először lopni jöttem, elloptam valaki összes újságát. Aztán visszamentem, vissza is engedtek, és idővel hivatalos terjesztő lettem, aztán az Év Terjesztője is, többször.
Mindig jóleső a díj. Büszke vagyok rá, hogy ezt csinálom itthon. Egész életemben értékesítő voltam, ráadásul tudom, hogy nagyon jó portékánk van.”
2004-ben került képbe a Fedél Nélkül, 19 éve. Hogy hogyan? Azt hiszem, épp csöveztem az utcán és akkor a villamoson egyszer csak jött egy öreg hajléktalan és akkor mutatta, hogy ez és ez és ez van nálam. Én egy kicsit padlón voltam, de erre felkaptam a fejem, ez egy finom dolog, ezt csinálni kell.
Utcán úgy igazából még csak két éve vagyok, csak előtte sem tetszett az otthoni szitu, de mára szinte már csak egyedül vagyok a családból. Bár, tulajdonképpen most sem vagyok az utcán. Hajléktalanként vagyok nyilvántartva, de ez számomra csak annyit jelent, hogy soha többé nincs esélyed visszailleszkedni háztulajdonosként. Nem is bírok így élni, a szabadság sokkal többet számít. Családban élek, asszonykám van, nagyon helyes, panel kilencedik. De nehéz most, az újsággal is, a háború, az infláció, a covid. Úgy érzem, hogy előbb-utóbb azért visszatalálunk a természethez, ez a modern világ kicsinál minket.
Ha megnézzük a mai magyar társadalmat, akkor látható, hogy szinte mindenki utál mindenkit. Ez az újság valamilyen szinten azt adja meg neked, hogy hasznos lehess ebben a társadalomban. Tehát az, aki 380 ezer verset elad egy évben 13 ezer újság formájában, az úgy érzem, igenis hozzátesz valamit a kulturális létnek az alapjaihoz. Valószínűleg ezért is csinálom, hogy kicsit szűkítsem a rétegek közti rést úgymond. Muszáj, hogy keressünk kapukat. És én azért vagyok, hogy ezt a különbséget szűkítsem.
„Helló, szia, az alsóbb réteg is tud finomat és élvezhetőt, használhatót, tartósat, hasznosat adni a társadalomnak. Írásokat. Egész jó minőségű írásokat.”
Van olyan kedves asszony, aki 15 éve csak tőlem veszi az újságot. És azt mondja: Szilárdkám, de jó, hogy látom, megvan már a friss? Imádom, egy kis angyal.
Én nem írtam soha. Majd, ha egyszer leülök a seggemre, ha megnyugszom a saját húsz négyzetméteremen. De akkor kösse fel mindenki a nadrágját!
Addig meg azért én is okosabb leszek minden második héten egy kicsit.
A Fedél Nélkül a megbecsülést, tiszteletet és az előrejutás lehetőségét adta nekem. Egy hajléktalan ember integrálásához adjunk neki szeretetet, törődést és akkor majd úgy érzi az ember, hogy ő egy kicsit hasznos. Amikor idekeveredtem, én is ezt éreztem és ez segített. Nézd már, bejövök, ahogy bejövök és nem vágnak ki. Észrevették, hogy vannak értékeim. Nem azt nézik, hogy nézel ki, mit csinálsz, hanem azt, hogy mi van benned, ki vagy te, mi az értéked. Nem az árad! Az értéked.
Sokan kérdezik, hogy mennyibe kerül a lap. Ára nincsen, ennek értéke van, ez pedig döntés.
terjesztői sorszám: 1111
terjesztő: 2004 óta
pálya: Margit-híd, Budai hídfő – Jászai Mari tér közt
Év Dolgozója (majd Balogh László-díj): 2017, 2018, 2019, 2020, 2021, 2022
Év Terjesztője-díj: 2019, 2020
szöveg: Rothmann Lilla
fotók: Csanádi Gábor, Gellért Dániel
