Bohózat egy felvonásban
Játszódik egy magánfogorvosi rendelőben
Szereplők: orvos, beteg
Orvos (kinyitja a kezelő ajtaját és kiszól): Kérem a következőt!
Beteg (cingár, csapott vállú, szemüveges ember lép be): Jó napot kívánok! A fogam miatt jöttem…
Orvos (nem kis szarkazmussal): Mindjárt gondoltam. Kérem, üljön be a székbe!
Beteg (sértetten): Már megbocsásson, de ezt a gúnyos hangnemet kikérem magamnak! Ez felér egy sértéssel.
Orvos (csodálkozva): Miről beszél? Én nem sértegetem Önt, csak arra kértem, hogy foglaljon helyet, szeretném megvizsgálni magát.
Beteg: De ez a ironikus felhang! Hát így kell fogadni egy beteget?
Orvos (türelmetlenül): Kedves uram! Nincs időm ilyesféle dolgokról vitatkozni. Ha nem tudná, ez egy privát fogorvosi rendelő és még hatan várnak rám. Nem vagyok egy ilyen purparlékra berendezkedve.
Beteg (megvonja a vállát): Jó, én el is mehetek, de megjegyzem, hogy illetékes helyen szóvá fogom tenni az Ön deviáns viselkedését.
Orvos (elhűlve): Milyen deviáns viselkedésemet? Ön itt csak az időt húzza, mondja már meg, mégis mit akar?
Beteg (felemeli a mutatóujját): Kérem, a foghúzás nem gyerekjáték! Mégiscsak egy vadidegen ember fog matatni a számban! Ez bizalmi kérdés és én nem tudok megbízni olyan emberben, akit egy cseppet sem ismerek.
Orvos (nyel egyet): Jó. Dr. Kucháry Ádám szájsebész és fogorvos vagyok, tanulmányaimat klinikán végeztem, nős vagyok, két gyerek apja, feleségem gimnáziumi tanárnő… és most már kérem, üljön be abba a székbe!
Beteg: Így már jobb, de ez még nem elég. Kérem, próbálja megnyerni a bizalmamat, mert én nagyon félek a foghúzástól! Tudja, nekem gyerekkoromban húztak utoljára fogat és ott a doktor bácsi nagyon kedves volt. Adott szaloncukrot, megsimogatta a fejem, sőt, még a homlokomra is adott egy puszit.
Orvos (idegesen): Jó uram! Honnan vegyek én magának szaloncukrot? Nem vagyok én erre berendezkedve.
Beteg (a zsebébe nyúl és egy papírzsebkendőt vesz elő): Hoztam magammal 20 dekát. Ha komolyra fordul a helyzet, majd mindig adjon belőle. Egyébként, ha megkérhetem, szólítson csak Öcsikének.
Orvos (elgondolkodik, majd rezignáltan): Jól van, Öcsike, majd adok… akkor végre beülsz a székbe?
(Beteg beül a székbe.)
Orvos (megkönnyebbülten): És most Öcsike kinyitja azt a pici száját! Ez az… akkor a bal felső négyes. Most kapsz egy injekciót és utána kihúzzuk azt a csúnya fogat.
Beteg (kiabálni kezd): Nem, nem… az injekció nagyon fáj. Emlékszem gyerekkoromból. Inkább hazamegyek és megmondalak a mamámnak!
Orvos (nyugalmat erőltet magára): Nem fog fájni, becsületszavamra mondom.
Beteg (fel akar állni a székből): Nem hiszek neked, csúnya doktor bácsi! Te be akarsz csapni engem!
Orvos (kétségbeesetten a vállánál fogva próbálja visszanyomni a székbe): Ne, ne félj, életem! Itt van egy szaloncukor, itt van még egy puszi is! Na, bátor kisfiú!
Beteg (hüppögve kinyitja a száját): Biztos, hogy nem fog fájni?
(Az orvos rámosolyog, és gyorsan beadja az injekciót.)
Beteg (sikít): De ez nagyon fájt, hazug doktor bácsi! Ugye megmondtam előre! (Leköpi az orvost.)
Orvos (türelmét vesztve): Ne köpködj te, mert még szájon váglak!
Beteg (zokogva): Mert mind ilyenek vagytok! Mert visszaéltek a gyerekek bizalmával!
Orvos (a szemét forgatja idegességében): Jól van, kincsem… most mindjárt elzsibbad a pici szád és rögtön megszabadulunk attól a bal felső négyestől! Na, nyisd nagyra a szád, mintha teli torokból kacagnál! Jó nagyra!
Beteg (makacsul): Nincs itt semmi nevetnivaló!
Orvos (hirtelen ötlettől vezérelve sebhintőporral beszórja a haját, grimaszolni kezd, kinyújtja a nyelvét és csinál egy fejenállást a kezelő linóleumpadlóján): No, ez hogy tetszik a kis betegnek?
Beteg (teli szájjal röhög): Na, ne hülyéskedj már, doktor bácsi!
Orvos (villámgyorsan felugrik, a beteg szájába dugja a fogót és kihúzza a bal felső négyest): Így! Na most ezt a fogacskát papírszalvétába csomagoljuk és hazaérve megmutathatod a mamának. Ugye, hogy nem fájt?
Beteg (komolyan, egészen más hangon): Ugyan már, doktor úr! Felnőtt emberek vagyunk, hagyjuk már ezeket a gyerekségeket! (Megindul a kijárat felé.)
Orvos (elhűlve): És a kezelési költségek?
Beteg (visszanéz a válla fölött és a régi hangon): Pfuj, haszonleső orvos bácsi! Egy kisgyerektől akarsz pénzt kicsikarni? Szégyelld magad!
(Orvos dermedten a székébe roskad.)
Függöny
*Vadnay László alapján
2016. december, 1. díj
