Fajában a sas rendelkezik a leghosszabb átlagos élettartalommal. 70 évig is élhet. De kemény döntést kell hoznia, hogy elérhesse ezt az életkort.
Mi emberek is hetven, nyolcvan évig élhetünk, de nekünk kemény döntéseket kell hoznunk, hogy ezt a viszonylag magas életkort megérhessük.
Negyven éves korában, hosszú és hajlékony karmával többé már nem tudja megragadni a táplá-lékul szolgáló zsákmányokat. Hosszú éles csőre meggörbül. Elöregedett, nehéz szárnyai, a vastaggá vált tollak hatására akadoznak a mellén.
Ekkor a sas csupán csak két lehetőség közül választhat: vagy elpusztul, vagy egy százötven napig tartó változás fájdalmas folyamatán esik át.
A sasnak a hegycsú-cson a fészkére kell repülni. Itt a sas addig ütögeti csőrét a sziklához, amíg csőre ki nem szakad. Miután csőre kiszakadt, a sas kivárja, hogy kinőjön új csőre. Ezután kiszaggatja karmait. Amikor új karmai kinőttek, a sas elkezdi kitépkedni régi tollait. Öt hónappal később sor kerül újjászületésének híres repülésére, és a sas még további 30 évig él.
Miért van szükség a változásra vagy újjászületésre? Gyakran szüksé-ges, hogy a túlélés érdekében végig vigyük a változás folyamatát. Nekünk is szükségünk van változásra, de főleg az újjászületésre.
Szükségünk van az újjászületésre nekünk keresztényeknek is, ahogy Jézus is elmondta a farizeusok főemberének, Nikodémusnak: Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. (Ján 3,3) Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és lélektől, nem mehet be az Isten országába (Ján 3,5) Ami testtől született, test az, és ami lélektől született, lélek az. (Ján 3,6) Ne csodáld, hogy azt mondom néked: Szükség néktek újonnan születnetek.
Tehát ha víztől, és lélektől újjászületünk, elkezdődik a változás, a lassú hosszadalmas vátozás az életünkben. A változás ideje alatt sok-sok nehézséggel és akadállyal kell meg-küzdeni. Ez is nehéz döntés, akárcsak a sas döntése, nincs más választásunk, ha élni akarunk, mint az újjászületés víztől és lélektől. Néha szükséges megválnunk régi emlékeinktől, szokásainktól, és egyéb régi hagyományainktól. Csak a múlt hordalékától megszabadulva használhatjuk ki a jelent.
Likes
Nincs hozzászólás