Döbrösi Laura színésznő, klímaaktivista, arcjóga oktató. Mint mondja, két közönség ismeri, és mindegyik napról napra szélesebb. Ügyeket tűzött a zászlajára, és bátran lobogtatja. Ebből az erőből pedig adni szeretne, hol azzal, hogy játszik, hol azzal, hogy feketén-fehéren beszél a környezeti válságról, hol pedig azzal, hogy önismeretre és önszeretetre nevel. Jó példa erre a találkozás helyszíne, a VIII. kerület, ahol egy zsúfolt napon boldogan siet felém, miközben hozzáteszi: imádok itt lenni, mert itt látom az élet valódi arcát, semmi kozmetika!
Mondjuk el, hogy egy premier másnapján ülünk a próbateremben, körülöttünk az esti ünneplés nyomai: borospoharak, összeforgatott székek és pakolásra váró asztalok. Jól sikerült a bemutató?
Ha azt mondom, hogy két hétig próbáltuk az előadást, ahhoz képest, igen. De egy darab a premieren még messze nem kész, és ezt mindannyian éreztük. A te anyád a PopUp Produkció legújabb projektje, és a mű szerzőjének (Vígh Anita) első színházi drámája. Talán jól példázza a független színházi működést, ha elárulom, hogy Anita volt a súgó (nevet), de nem bánjuk, éppen azért csináljuk, amiért hiszünk a színházban, és itt szeretném megemlíteni az alkotókat! Balla Eszter, Bakonyi Alexa, Bandor Éva, Felcser Máté és Szalay Bence, a rendező Telihay Péter, Molnár Anna, Katona Bálint, Mohácsi Juli. Idén Kapolcson is lesz PopUp – visszük Egykutya című sikerdarabunkat a Völgybe.
A PopUp Produkció mellett játszol számos egyéb színházban, miközben egy egészen más közönség előtt is szerepelsz, A mi kis falunk című heti sorozatban. Ritka párosítás!
Engem két csoport ismer, akik az HBO-n láttak az Aranyéletben, és akik részesei a hazai underground kulturális életnek. Utóbbiért élek, ez az én közegem, no meg az ügyek, amit a zászlómra tűztem, főleg a természetvédelem. Ahhoz, hogy ezeket szélesebb körben is hirdessem, szükségem van a sorozatok adta ismertségre. A ritka párosítás így egészíti ki egymást. Sőt, emelek a téten! Nemrég elindultam a harmadik úton is, arcjógát oktatok, amit a Face Yoga Method anyjától, a japán Fumiko Takatsutól tanultam. A pandémia alatt jött a felismerés, hogy ezzel is foglalkoznom kell.
Van rá időd?
Nehéz összeegyeztetni a próbákat, a forgatásokat és az új tevékenységet, de nem lehetetlen. Annyira megszerettem az oktatást! A foglalkozásokat egyelőre piciben, a Konnektor Inkubátorházban tartom, ahol havonta egyszer ingyenes órát is szervezek olyan emberek számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy erre költsenek. Misszióm lett az arcjóga továbbadása, hiszen általa jobban megismerjük önmagunkat és az önszeretet fogalmát, de a szépségünkhöz való viszonyunk is megváltozik. Szeretném, ha ezt egyre többen megtapasztalnák! Az események nyilvánosak és megtalálhatók Facebookon és a Konnektor Inkubátorház honlapján is, érdemes kipróbálni.
Ezt nevezhetjük segítségnyújtásnak is, egy olyan gesztusnak, amivel adhatsz.
Tőlem nem áll messze az adakozás, mint rendszeres cselekedet, havonta egyszer küldök pénzt szervezeteknek, amiknek ismerem a tevékenységét és tudom, hogy így tehetem értük a legtöbbet. Ezek főleg környezetvédelemmel foglalkozó csoportok, hiszen a természet a szívügyem. De ide sorolnám azt a tényt is, hogy amikor a WWF-nek dolgozok, nem fogadok el érte pénzt. Nem azért lettem klíma aktivista, hogy ebből plusz bevételt szerezzek, számomra egyszerűen fontos, hogy hozzátegyem a magamét a környezetvédelemhez. Néha ez már munkává érik, így lettem Európai Uniós klímanagykövet a Baptista Szeretetszolgálat közvetítésével, és így jutottam ki idén tavasszal Kenyába, ahol vidéki közösségek életét ismerhettem meg. Napokat töltöttem olyan családokkal, akik folyóvíz, elektromos áram és személyes tárgyak nélkül élnek, miközben az ivóvízért hét kilométert sétálnak vagy szüntelenül küzdenek az erdőjükért, ami ki akarnak vágni. Több törzset megismertem, és általuk azt a bejárhatatlan szakadékot, ami a két földrész között van. Máig furcsán érzem magam, amiért én egy komfortos lakásba megyek haza. Felismertem, hogy a természetvédelem egyenlő az emberi élet és a kultúrák védelmével, viszont ezt itt, a nagy jólétünkben nem ismerjük fel, hiszen nekünk egyelőre nem az életünket fenyegeti a klímaváltozás.
Mit tanultál ebből?
Hogy a körforgásban hiszek, abban, hogy minden visszaér hozzánk, jó, rossz egyaránt. Ameddig a „jól”-ra koncentrálunk, nem feledkezhetünk meg a „rosszul”-ról sem, hiszen ezek kiegészítik egymást. Mert elronthatunk bármit és hibázhatunk gyakran, viszont mindegyikből tanulhatunk és felismerés után a hibák javíthatók. Csak így tudunk maradandóan változtatni az életünkön. Tévedjünk bátran azzal a tudattal, hogy abból fejlődnünk kell! Mert minden kifizetődik. Például a Zengető fesztivált idén is ezen az elven szervezzük. Sok hiba és nehézség után, szinte csak az elővételekből finanszírozott programokkal, de a miliő és a szándék a régi, amivel szeretnénk kiszakítani az embereket a rutinból, legalább néhány napra vagy órára, ami után úgy mennek haza, hogy többet tudnak a természetről és szeretnének valamit visszaadni, amit elvettek.
