720. szám Széppróza

Az utolsó…

Szerző:

A sötét csendben ismeretlen suttogás, távolról csörtető mély zuhanás, lélegzetem őrjítő égetése, megmagyarázhatatlan vérszagú rohadása. Előző életek büntetésének ostroma, húsba maró pillanatok kegyes bűnhődése. Küzdelem a jelenért a kívánatos másodpercért, azért az egy pillanatért. Küzdelem a jóért vagy pont ellene, tudatlan ész, verő szív s oly öreg lélek egy utolsó testben. Tisztánlátás a végső ajándék. Látás egy vak világban. A Láthatatlan könnyek úgy fájnak, ha cseppek lennének, legalább hűsítenétek, de már ez sem adatik meg. 54 élet, akárcsak egy pakli kártya, különböző lapok, egyedül a joker nevet kétszer. Joker a páros-páratlan, a lélek kezdete s a vége. S majd ha ennek is vége, könnyen szállok a végtelenbe és egyszer, ha visszanézzek, saját csontjaim között egy ép szívet veszek észre, holdkő árnyékában tisztán ragyog, a közepében egy fekete rózsa, a szív monogramja, és én végre mosolygok valahol fent a végtelenben.

Kapcsolódó írások