Borostás szél dörzsöli arcomat,
Az ég könnye rám szakadt.
Vad cseppek püfölik vállamat,
Talpam alatt áradat…Ősz van
Fakó levelek kergetik egymást
Lefelé pörögve,
Zenél hozzá az ég-dörögve,
Ma nincs okom örömre….Ősz van.
Elaludt a nap. Későn kelt fel.
Talán az este ittasan énekelt?
Vagy belefáradt a nyárba?
Elhalványul, pihenésre vágyva…Ősz van.
Paletta lett az erdő! Tele színnel!
Mint igaz ember szíve, telve hittel.
Túrd hát lábaddal a susogó avart,
Mit a szél még fel nem kavart… Ősz van
