737. szám Vers

Ősz van újra

By

Borostás szél dörzsöli arcomat, 

Az ég könnye rám szakadt. 

Vad cseppek püfölik vállamat, 

Talpam alatt áradat…Ősz van

 

Fakó levelek kergetik egymást

Lefelé pörögve, 

Zenél hozzá az ég-dörögve, 

Ma nincs okom örömre….Ősz van.

 

Elaludt a nap. Későn kelt fel. 

Talán az este ittasan énekelt?

Vagy belefáradt a nyárba?

Elhalványul, pihenésre vágyva…Ősz van.

 

Paletta lett az erdő! Tele színnel!

Mint igaz ember szíve, telve hittel.

Túrd hát lábaddal a susogó avart, 

Mit a szél még fel nem kavart… Ősz van

You may also like