Először is a közérthetőség kedvéért el kellene helyezni ezt a népet a térképen.
Tehát ők balra fent, míg mi jobbra lent valahol a béka alatt. Most skandinávoknak hívják őket. De erre még visszatérünk.
A viking kor (vikingek, kiket emlegetnek még normann néven is és még sok máson) kezdete pontosan meghatározható.
A lindisfarne-i kolostor megtámadásával vette kezdetét a viking kor, ami 793 június 8-án esett meg, (Az akkori hitelesnek mondható nyomtatott sajtó szerint, lásd rúna írás, futhark írás.)
Némi bizonytalanság azért a pontos dátum körül létezik, mert a későbbiek során XIII. Gergely pápa a szája ízére igazította a naptárt. Történt az, hogy 1582. október 4.-én hétfőn úgy döntött, hogy október 14.-ike péntek van. (Egyes kutatók szerint ez a tíz nap csúsztatás alapozta meg a tizenharmadik havi nyugdíj negyedének előlegét. Istenem ő is megszorulhatott a hóvégén. Na meg nem jön rosszul egy péntek hétfő után.) Azóta Gergely Naptár van.
Visszatérve a kolostor megtámadására, na, az egyáltalán nem úgy volt!
Hanem úgy, hogy a vikingek már régről ácsingóztak arra, hogy felvegyék a keresztény vallást, de ez esetben nem igazán sikerült, mert egy Istentől elrugaszkodott pogány az utolsó papot is felküldte a főnökéhez. Így nem maradt senki, aki megkeresztelje őket. Minden eshetőségre számítva, azért elvitték a kegytárgyakat, hogy ha már így esett, otthonról tudják gyakorolni az új vallást. A XI. századig nem sikerült kikeresztelkedniük.
De addig is elütötték az időt valahogy. A daliás viking harcosok rettegésben tartották egész Nyugat- és Dél-Európát, továbbá meghódították Anglia és Írország nagy részét, Normandiát a mai Franciaország területén. Létre hozták az első orosz államalakulatot, a Kijevi Ruszt. A nagy kelet-európai folyókon eljutottak a Fekete- és a Kaszpi-tengerre. Felfedezték és benépesítették Izlandot, amelynek ők adtak nevet, csakúgy, mint Grönlandnak, ahol több száz évig álltak fenn településeik.
Eljutottak Észak-Amerikába is a X. században Leif Eriksson, Bjarni Herjólfsson vezette csapattal. Ők Vinlandnak nevezték el.
Valószínűleg ezt nem tudta az olasz Cristoforo Colombo, vagy, ahogy nálunk hívták Kolombusz Kristóf, ezért felfedezte ő is Amerikát. Csak jobb volt a piárja, mint a két vikingnek, ezért rá emlékezünk. A történelemben előfordulnak ilyen furcsaságok. Mert ugye köztudott, 1953. május 29-én helyi idő szerint 11:30-kor az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli Tendzing Norgaj elérte az Everest csúcsát. Mindenki Hillaryt ünnepelte, hisz az első ember volt, aki a világ tetejére feljutott. Bár a serpák évenkénti meetingjét emberemlékezet óta ott tartották.
Amerika felfedezésének természetesen van magyar vonatkozása is. Mert ugye hol nincsenek magyarok?
A sagák szerint a vikingek egyik észak-amerikai expedíciójában részt vett egy Tyrker nevezetű férfi, aki nem teljesen kizárt, hogy a vikingekhez csapódott magyar ember volt, mivel az idő tájt Európában többek között a magyarokat is türköknek nevezték. Ami még valószínűbb, Szabó Gézáról magyarosította a nevét Tyrkerre. Manapság mindig kerül egy-egy magyar akadémikus havi félmillióért, aki megtalálja őseinket itt-ott. A vikingek egyik legnagyobb hőse Vörös Erik (Erik Thorvaldsson) is gyanúsan magyar hisz egy népdalunk is róla szól. „Erik a ropogós cseresznye”, viszek a babámnak stb. stb.
Térjünk át a vikingek formai ábrázolására. Többnyire mindenkiben az él, hogy a harcosok fején valami lavórféleség van, szarvakkal „díszítve”. Ez egy botrány. Soha nem hordtak ilyet, csak, amikor Richard Wagner operáját a Nibelung-ének-et bemutatták a jelmeztervező cseppet túltolta és minden férfit szarvval lepett meg. Bár, mint minden legendának, ennek is lehet igazság alapja, mert a vikingeknél akkortájt a többnejűség volt a trendi, így a 3,4 feleséggel rendelkező daliáknak háromszor, négyszer annyi esélye volt a szarvakra.
A vikingek zseniális vitorlás hajókat építettek, amit még evezőkkel is ellátták. Ennek köszönhetően tudták bejárni a fél világot, új területeket felfedezni, meghódítani, kirabolni, vagy belakni.
Nem merek tovább olvasni a viking történelemből, mert esetleg, már valahol leírta egy magyar kutató, hogy a balatoni Kékszalag Nagydíjat is ők alapították, természetesen egybekötve a füredi Anna-bállal.
Végezetül visszatérnék a kezdő mondatra.
A világ legélhetőbb országai Skandinávia területére esnek. Térképen elhelyezve ők balra fent, míg mi jobbra lent, megint csak valahol a béka alatt.
2022 december, második díj
