782. szám Széppróza

Amszterdam 3.

Szerző:

Szóval, kaptam munkát… az öreg szlovák intézte el nekem, Amszterdam urának alkalmazottja lettem… foglalt házakra vigyáztam, illetve a bennük dolgozó kurvákra… érdekes volt… rengeteg ajánlatot kaptam és néha meginogtam… ott voltam 19 évesen, nem voltam nővel egy éve… szóval néha melegem lett az ajánlatoktól… nappal egyetem, utána foglalt házak, néha hazajártam aludni és egy könyvtárba tanulni… De jó élet volt… pörgés ezerrel… aztán beütött a krach… 

Jött egy német turistacsoport csomó részeg némettel, semmi sem volt előttük szent… egy darabig tűrtem, aztán odaszóltam, hogy fizetni is kellene… erre kaptam egy iszonyú nagy maflást… de olyat, hogy a fejem föld körüli pályára állt… mikor magamhoz tértem, elbattyogtam egy zöld szemetesládáért, leemeltem és azzal ütöttem meg azt, akitől a pofont kaptam… kifeküdt, erre jött az összes… nem tudom, mi történt, csak azt, hogy amikor vége lett az egésznek, a kurvák kint álltak az ablakokban, és a komplett német turistabusz feküdt… egymás hegyén-hátán… aztán egyszer csak megjelent a nagyfőnök, meghallgatta a fő kurvát, aztán elkezdte lapogatni a vállamat, ölelgetett…

Én közben kizsebeltem a németeket, elvettem tőlük összesen vagy 5000 márkát… minden kurvának bőven jutott a pénzből… és még a főnöknek is maradt… a zsebembe gyömöszölt 1000 márkát, és közölte velem, hogy holnaptól új munkaköröm lesz… majd meglátom… háááát, nem csalódtam, nekem kellett az összes foglalt házból szednem a pénzt a kurváktól… jól kerestem, na… aztán egyszer csak eljött a páneurópai piknik ideje, lehetett hazajönni… de előtte el kellett mennem Romániába, karácsony előtt, pisztolyokat kellett szállítanom… mit mondjak? Volt bennem cidri bőven, hiszen teli volt az autóm fegyverrel és lőszerrel, és csak egy nevet tudtam, neki kellett leszállítanom a pisztolyokat… szerencsésen megtaláltam, aztán egy hétig élveztem a még hatalmon levő Securitate „vendégszeretetét”, persze jogtalanul zártak be…eztán végre elindultam haza…

Tudtam, hogy buli lesz Kánban, hiszen telefonban mondták… de először haza kellett mennem… izgultam, milyen lesz a fogadtatás… hááát, álmomban sem hittem volna ezt… úgy fogadtak, mintha a boltba mentem volna le… aztán persze anyám nem bírta tovább és az ölébe ültetett, ami szép teljesítmény volt tőle… össze-vissza puszilgatott. Becézgetett… eztán az apám következett… én könnyekig meghatódtam… kiböktem, hogy holnap buli lesz Kánban, ahová szeretettel várnak… pont jól jött az a három láda Ararát konyak, ami a kocsimban volt… útközben vettem még húsz lityi bort, meg hozzá kólákat, úgyhogy fel voltam szerelkezve… izgultam, hiszen nem láttam a többieket három hosszú éve… vajon milyen lesz? Aztán egyszer csak megérkeztem… tök üres volt minden ház… aztán persze felbukkantak, és hatalmas ünneplés lett a dologból… örültünk egymásnak, nekem megakadt a szemem egy lányon, mint kiderült Margitnak hívták és a Mikuli Feri nővére volt… Végül is, ivós este volt… derekasan… mindenkivel kellett valamit innom… aztán előkerültek az Ararát konyakok és az betette a kaput mindenkinek, aki ivott… másnap nehezen ébredtünk… ahogy nyúltam jobbra, megakadt a kezem egy lányban… onnan tudtam, hogy lány, mert a domborulatai elárulták… én zavartan elkaptam a kezem… jesszusom, ez a Mikuli Feri nővére… roppant zavarban voltam… nem tudtam, hogy most mi van… végre felébredt és kedvesen csicseregte:

– Nem történt semmi, ne aggódj, teljesen be voltál rúgva, én csak lefektettelek aludni, és közben melléd feküdtem, vigyáztam rád…

– Akkor jól van – feleltem zavartan.

Közben rájöttem, mekkora állat voltam, milyen hülyeséget mondtam… itt van egy jó csaj, tiszta, mint a harmat, és akkor benyögök egy ilyen hülye dumát… felpofoztam volna magam, ha tudtam volna… felkeltünk, megreggeliztünk… nem tudtam, mit tegyek… tiszta hülye voltam… úgy járkáltam, mint egy ketrecbe zárt vadállat… egész nap… persze közben készültünk az esti bulira… sütöttünk, főztünk, voltunk vagy hatvanan… elmentünk Szentkatalinba még piáért… nem mintha nem lett volna elég, ami volt, de győzött a józan ész, mármint a mi józan eszünk… egész nap söröztünk… mit mondjak, fogyott rendesen… melegítettünk, nekem egyfolytában a lányon járt az eszem… MARGIT… Mikuli Ferike már a sógorának hívott…Beszartunk a Baltásékon rendesen… 

Elég harsányak voltunk… a Doki, meg a Doboli nekiálltak gitározni, persze egyből énekelnünk kellett… szóval jókedvünk volt, mi tagadás… persze ebben az elfogyasztott alkoholnak is szerepe volt… a Nyulasival hülyéskedtünk, mint mindig, mintha el sem váltunk volna három évre… egy életem, egy halálom én most megcsókolom ezt a lányt… MARGIT… megtörtént és visszacsókolt… onnantól kezdve le sem lehetett vakarni minket egymásról… rettenetesen jó kedvem kerekedett, kezdtem elememben lenni… hihetetlen volt… végig fogta a ruhámat… annyira természetes volt, mintha az idők kezdetétől így lett volna… aztán kezdtek kialakulni a párok… elég az hozzá, hogy az ott kialakuló párokból kilenc pár több mint két évig együtt volt…mint kiderült ez később…

Ja, a bulit elmesélem a negyedik részben, elég érdekesre sikeredett, lesz mit mondanom…

2024 május, második díj

Kapcsolódó írások