a hangulataim a szobában hagyom ezen telelnek át az évelő növények fájdalmukon megcsúszik a délutáni nap, kulcscsörgés, hello, az akasztón kalap nincs az a halk, ahogy jössz a bőrcipőket egymás mellé teszed a remény ösztön a szerelem döntés szóval komolyan veszed hogy együtt kell vasárnap a biopiacra csicseriborsóért járni pedig nekem a szerelem egy utcai vízcsap pattogzott festékű nyelébe kapaszkodva mindenízű drazsét hányni