Tolvaj voltam, lelket loptam, hízelgőn hamisan játszottam. Az egekig emeltem a semmit, s te elhitted nekem a trendit, a brandyt és a whiskyt, mert az beszélt belőlem, s te végighallgattad az elveszett jövődet, melyben az igaz csak a whisky volt, meg a csúfos vigasz, hogy sosem hagylak el, mert te hallani akartad a lelked hangját, a szerelmet, amiért megfizettél, mert azt hitted, mindig részeg maradok...
Likes
Nincs hozzászólás