Sárga házon sok egyforma ablak. Rácsaik mögött egy-egy bolond, némán jajgatva, felsőtestét rázva… homlokredőin sorba ül a gond. Beszédet mond a római cézár, magasra tartva jobb kezét; társa hittel bizonygatja, nem vesztette még el ép eszét… Egy ügyvéd ravaszul mosolyogva épp most nyeri meg nagy perét! Az ügynök átkozódva szidja a konkurens cég csaló nepperét… Hősszerelmes csillogó szavakkal hódít rajongó árvalányt; a filozófus talán most megfejti a legvégső misztikus talányt. És én most itt állok a kertben. Merednek rám az ablakok. Lehunyom szemem, eltűnődök: A rácsnak melyik oldalán vagyok?
Likes
Nincs hozzászólás