Gyerekkoromban minden szép volt, fejemben még vibrál a sok emlékfolt. Ha létezne az időutazás, én visszamennék, múltból a jelenbe sok mindent elhoznék. Volt nagy család, szeretet és jóság, senkit sem kínzott betegség vagy kórság. Mindig volt valamit megünnepelni, jól főztek a felmenőim, volt mit inni, enni. Tévézés, fürdés, alvás, játék, szórakozás, mindig nagy élmény volt, s nem volt beleszólás. A rokonság elfogadott és nagyon szeretett, még megvan ez az érzés, s versírásra ihletett. Ott sohasem láttam csúnya veszekedést, vagy alattomos, mélyben búvó, néma rettegést. De láttam örömteli arcokon vidám ragyogást, a szemekben huncut, pajkos kis csillogást. Mindig boldog voltam, ha ott lehettem, de a nyaralás mindig gyorsan telt el. Hazafelé úton mindig arra gondoltam én, hogy milyen jó lenne, ha ott élhetnék!