„1989-ben született egy lap, a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság Helyzetjelentése, amely kifejezetten a hajléktalanság problémájával foglalkozott. Győri Péter írta, szerkesztette. Három szám jelent meg, aztán szünet.
Most újra próbálkozunk. Munkánkba szeretnénk bevonni a hajléktalan létet élőket is, írásaiknak, gondolataiknak fórumot biztosítani.
Ez a lap tehát a hajléktalanokról szól, de nem csak nekik: mindenkinek, aki a magyar társadalom jólétivé alakulásáért felelősséget érez. (…)” – Így fogalmazta meg örökös főszerkesztőnk, Ungi Tibor a Fedél Nélkül alapításkori misszióját.
Talán sosem volt kimondott cél, hogy versben legyen megfogalmazva a gondolat, mégis a Vers, mint műfaj minden azóta megjelent lapszámunkban szereplő maradt, és ez semmilyen más műfajra nem igaz.
1993 óta félezer alkotó kedvű hajléktalan ember több ezer versét publikáltuk, és még legalább ennyi szerepel versadatbázisunkban – publikálásra várva. Alkotóink antológiákkal és önálló kötetekkel is jelentkeztek, alkotásaikból színházi estek, operák születtek. A Fedél Nélkül Könyvek sorozattal szeretnénk további tucatnyi szerző önálló kötetét bemutatni a nagyközönségnek.
Mi lehet méltóbb a Fedél Nélkül és a vers kapcsolatáról nosztalgiára, mint az újságban elsőként közlésre került alkotások, egyenesen Száva Péter és Katzenjammer Jimmy tollaiból.
És mondjuk ki végre, a Versnek a Fedél Nélkül minden lapszámában szerepelnie kell!
Száva Péter
Emlékezés
Oly rég volt, hogy összejöttünk
kis beteg batyunkkal, de énekeltünk.
Korgott gyomrunk, fázott lábunk,
de mi csak a jövőt láttuk.
Tanultunk és éjszakáztunk,
szúrtunk, vágtunk és irrigáltunk,
és néha-néha egy szemet lezártunk.
Férjhez mentünk, mérgelődtünk,
szültünk és veszekedtünk.
De most újból itt vagyunk,
csillogunk és nevetünk,
és a hosszú estélyiben lejtünk.
Éljenek a lányok, asszonyok,
hisz oly csodálatosak vagytok.
Én ugyancsak nadrágban járok,
éppen ezért csókolom a szátok!!!
Katzenjammer Jimmy
Kesergő „93”
Van sok hajcsárunk,
Urunk,
De nekünk nincsen
Elég babunk.
Kell, hogy legyen
Nekünk is jussunk,
Hogy ne kelljen az
Országból fussunk.
Fázva a hidegtől az
Utcákat járva,
Bízva hitünkben,
Egy jobb sorsra várva.
Engedjetek minket is
A fazékhoz,
Hogy ne tartozzunk
Maholnap a gazokhoz.
rovatgazda: Molnár Vilmos
