704. szám Vers

dörögnek májusi egek

Szerző:
már elnyíltak a tulipánok a kertben dörögnek májusi egek
páfrányok rózsák illata bomlik hajt a szőlő zöldül a fű
a méhek porozta cseresznye virág is elhullt már
sárga tátika szemez velem piszkebokor alján hever a magány
mennék pedig melegebb nyárba várnak öreg csontjaimra leányfalui strandok
de dörögnek májusi egek páfrányok rózsák illata bomlik
hetvenkét szép tavaszom már megéltem csak lesznek bennem még forró nyarak
kiizzadt versek nyomán sárguló ősz hóval fedett telek
mert fájna hiányom a naspolya fának alatta kutyánk macskánk nyulunk várna
talán lesz még pár boldog évem mielőtt leeresztik a sorompót égi bakterek
jönnek száguldó vonatok szememben porzik mellemben sok panasz
elherdált szavaim fejemre szállnak vétkeim viszik csőrükben madarak
hullajtják fekete földbe bűneim de virágzik belőle égő csipkebokor
fehér akácvirág számban elém jönnek magas jegenyék
felhők között úszik a hold mutatják végső utam gyéren pislákoló csillagok
riadt tekintetű éveim mélybe hullott mondataim Uram lassan ballagnak eléd

Kapcsolódó írások