Ki fog idén fázni? Ki fog lukas zsebben kotorászni? Ki fogja félve várni a tavaszt, Mert az kilakoltatást hoz, s panaszt! Ki fog végre rádöbbenni, Milyen kitaszítottnak lenni! Nem vádolni másokat, Kiknek életük fonala elszakadt! Ki fog állni az étterem előtt, És bámulni a bent evőt? Ki fog nagyot nyelni üres szájjal, Vagy megelégedni a csirke lábbal? Te! Ti! Egyre többen! Ki az, kinek szája szóval van teli, És életed tervezi? Ki magának milliós emelést ad, De aki rá szavazott, meg fagy! Fog-e ő is fázni? Csirke lábat rágni? Kukában kotorászni? Lakásában dideregni? Vagy onnan is kipenderülni? Nem hiszem! Nem járt így még senki sem! Hogy miért írtam ezt a verset? Hogy utcán, s neten mért kereslek? Hogy ne legyetek restek! Bábú forma testek! Kérdezzetek rá a gőgösre, S ha nem jó a válasz, Kergessétek el örökre! Azért választottad őt, Mert ígért szép jövőt! De az csak neki van, Te meg légy hajléktalan? Verj sátrat a parlament előtt, S kergesd el a sok semmittevőt!