772. szám Széppróza

Felhőjáték

Szerző:

A téli napfordulót követő Karácsony, és az azutáni telehold csodálatos mesevilágot teremtett az ablak elé. Még csak a derengés látszik, de a tejfehér felhőből masnit rakott a homlokára. Puha párnás felhők tipegtek kelet felé, mert ott már készülődött valami…Lassú, kényelmes menet, mert sietni hiábavaló.

Elúsztak az ablak négyszöge előtt, és az azt követő felhőnép már haloványabb lett. Nem tolakodtak. Olyanok voltak, mint a füst, ami egy zsarátnokká omlott tűzből száll föl. Egy repülő csíkja lezárta a déli teret, a felhők összetorlódtak, felmagasodtak, és akár a vonuló madarak, eltakartak az égből egy jókora szeletet.

Az ablak nyugatra néz, így a keleti égbolt a kíváncsiskodó számára láthatatlan. A hold bezzeg átlátja, és fényességessé teszi a téli tájat. A szemlélődő mit tehet? Magára húzza a takarót, és az alól lesi a csodálatos felhőtáncot.

Örül, mert nem csak a nyári, és a nappali égbolt csodái varázsolják el: a mindenség maga…

2023 december, második díj

Kapcsolódó írások