Mindig izgatott a jóslás tudománya. Csodálatos dolog lehet a jövőbe látni, amikor az ember tudja előre, hogy mi fog történni az elkövetkezőkben. Járjuk most körbe ezt a témát! Kicsit pergessük vissza az idő kerekét!
Színhely: őskor, reggeli fél hat. Nagy cihelődés a hordában. Vadászni indulnak. Előkerülnek a fegyverek. Marokkövek, lándzsák. Akinek nem jutott, azok a szigorú tekintetüket veszik elő. Ők fogják majd le a kardfogú tigrist, amíg a többiek agyonverik. Csak Gogo, a magashomlokú nem készülődik.
– Te nem jössz? – kérdi az egyik szőrmók tőle.
– Minek? Ma úgysem lesz semmi zsákmány. Itthon maradok asszonykarbantartásra.
A férfiak néhány meghitt búcsúpofont váltanak párjukkal, aztán indulnak a vadászmezőkre. Este üres kézzel érkeznek vissza. Nagy tisztelettel veszik körbe Gogót, aki megfáradtan hever az egyik kócos ölében.
– Te tudtad, te megmondtad, te megjósoltad – hallatszanak innen-onnan a makogások. – Innentől ő az első jós a földön.
Nekik ez jutott, na meg a terhes kócosok.
Változnak az idők. Színhely: Cassandra kupoldája. Egy őrült tekintetű perszóna kezében rázogat néhány dolgot. A hagyományos ókori jósszett. Figyelő tekintetek követik a munkáját. Még rázogatja egy darabig, hogy növelje a feszültséget, majd kinyitja a tenyerét, és elgurítja a tárgyakat. Szanaszét gurulnak. Fölémered, és motyogni kezd maga elé.
– Két kettes, három ötös, ez full.
Felemeli a tekintetét, és elmondja a jóslatot. Mindegy, hogy mi volt, de bejött. Mást nem is mondhatott, hiszen ez egyenesen következett a tárgyak állásából. A hálás utókor a mai napig emlékszik Cassandra jóslatára.
Változnak az idők. Színhely: Nostradamus jegyzettömbje, valamikor az 1500-as években. Írogat. Versek.
Előttem a kéklő tenger,
Hátam mögött nő a kender,
Eljő majd egy barna ember,
Kinek szakálla volt kender.*
Közben megérkezik az ügyeletes verselemzője. Belepillant a gyöngyszembe. Hátára csap a költőnek.
– Nostrikám, ez teljesen világos! 2001. szeptember 11-én ledőlnek az Ikertornyok. Egyértelmű. Nem? Csak érteni kell a versekhez.
Változnak az idők. Színhely: Budapest, Meteorológiai Intézet. Történik napjainkban. Ma már tudományos alapokon nyugszik a jóslás. Hatalmas terem. Itt is, ott is számítógépek döngicsélnek. Hosszú papírcsíkokat húznak maguk után a nyomtatók.
Megérkezik a főjós. Leszakajt egy papírcsíkot, és gondosan végigtanulmányozza. Ilyenkor elemzi a beérkezett adatokat. Némi töprengés után magabiztosan kijelenti: „Tegnap jó idő lesz.”
*Nem Tom „Golden Slájm” kötetéből idézve.
2020 december, második díj
