Összegzés
Huszonegy éve váltottunk rendszert,
gazdaságot, hitet és emberséget,
gondolkodtunk, nem ragadtunk fegyvert.
Békességben szavaztuk meg a véget:
még részünk volt a szocializált
magas kultúra, öntudatos élet.
Orbán Oxfordban liberalizált
politikát s bölcseletet más pénzén
tanult, tudatos volt, szépen kivárt…
Divatozott: polgári az érték,
fiatalsága népszerű volt, fürdött
benne s vágyait tűzte ki célként.
Médiánk mára szócsövévé züllött,
befolyásolt, törtetett, megosztott,
minden ellenzékit padlóra küldött.
Amihez ér, az rögvest bemocskolt,
csal keresztényt, demokratát, fajtáját,
csak a nyomor problémája foszlott.
Nézni is utálom önhitt pofáját,
parlamentbe vitte – meglátjátok,
fejébe nyomja István koronáját.
Huszonegy éve nyomorgok, várok,
a remény csak új ábrándokat adott,
most a jövő már nem több, csak átok.
Nincs már baloldal, nincs közép, csak a jobb:
olyan, mint hátunkban a tőrszúrás.
Gyilkos vagy – a demokrácia halott.
Bár inkább te lennél az, te Júdás!
Budapest, 2011. április 18.*
* A köztársaság sírbatételének napján