Kérelem a miniszterelnökhöz*
– Gyurcsány Ferencnek –
…hajamon és ruhámon az út pora;
messzire futok… s onnan eredek,
hová nem menne jószántából soha.
Külsőm kissé kopott – megtehetem;
büszkeségem egyetlen s legjobb ruhám,
a gúnyos pillantást fel se veszem.
Kávéztam költőkkel, kutattam kukát
és ha nyugovóra tértem, a hold
fénye simult rám takaróként puhán.
Néha iszom – szeretem a csapolt,
aranyló sört, a bort is, ha üveges:
tisztábban látom e nyüzsgő akolt.
Aki vagyok, azért meg nem süvegel
soha senki – ma még, de létezem
és utamon megérett az üzenet.
Ezért levelem szerény kérelem:
Önhöz – könyvkiadásra – némi pénzért
folyamodnék, nincs bennem félelem;
támogatást a verseimre végképp
csak akkor és csak úgy adjon főleg,
hogyha megütik a legnagyobb mércét!
Más esetben tekintsen el tőle.
* 2005 nyarán ennek a versemnek is köszönhetően megjelent a Dedikáció az Örökkévalóságnak című kötetem.