lehet épp most féltérden vagy
mindkettőn sírva gyűlölve
szorongattatásod kétségbeesésed
rimánkodsz néhány perc pár óra
örökkévaló tetszhalál után
mert úgy gondolod – rosszul –
bizonyos egyének szava szent
meg hogy ahová születtél oda
bebetonozott a sors
értéktelen idióta semmirekellő
nyűgként lógsz a világ nyakán –
na ezeket nehogy már készpénznek vedd
padlót kaparva csúszva kövön
fürdőszobai tükröket ököllel beverve is
te vagy te
valószínűleg eddig senki se mondta
egyedi és megismételhetetlen csodaként
nincs más aki rajtad kívül teljesíthetné
a neked szánt küldetést
ezért ez a pont pontosan az
ahonnan fel fogsz tudni állni a kellő időben
ezért ez az a mélység amire később
büszkén mutatsz a magasságból:
jártam odalent
hidd el „teljesen egyedül” –
ez invalid fogalom
nagyon sokáig az ellenkezőjét szajkóztam
s bár a szó fizikai értelmében…
hát ne ezen a síkon várj kérlek
megértést támaszt vigasztalást erőt –
jóllehet kellhet és jóleshet az emberi szó
de ami ennél annyival
több jelentőségteljesebb felemelőbb az…
… azt hiszem tudod mire gondolok
2020. április hónap, második díj
