csillogó szemmel aludtál el,
…, álmodón.
Olyan voltál, mint egy
öreg bölcs gyerek, kit még
a macskák is rajongva szeretnek.
Ám a fotelt már nekifutásból
céloztad meg.
Üres a helyed. Nem halljuk
többé kedves horkolásod,
farok csóválásról – mit Ádám jötte jelzett,
s a vakkantást, eresszelek be!
– mert ő elment.
Örülünk hogy nem szenvedtél sokat
mielőtt végleg méltón megadtad magad.
Álmodj szépet, jót, igazat!