Novemberben nyár és ősz
– nyír aranyszínben vibrál,
vörösbarnán rezeg a platán,
hol a levél takaró már
jelzi, közeleg a fehér hatszögű
ám a narancssárga tűztövist
figyelné még a darázs.
Évszakok szerelme, édes harmónia;
piroslón csüngő almák zöld nélkül,
amott pipacs nyílana. Búsul a
rózsa szirmát hullajtva,
füstölög a kémény a hideg időt várja.
Az érett naspolya napsugárban
fürdik, mintha többé már nem lenne
dolga, aranyeső rügyezik,
máris tavasz volna?
Csak a cinege s a hűvös fuvallat
figyelmeztet néha:
Jön a tél! mégha nyár is volna