Fedél Nélkül 2011. május 26. 440. szám
Kutyaszalonna
Vajda Norbert riportja
Vidéken születtem, de családi körülményeim miatt korán állami gondozásba kerültem. A körülményeket súlyosbította, hogy hiperaktív gyerek voltam, nem nagyon bírtam a rendszabályokat, ezért megszöktem és Budapestre jöttem.
11-12 éves voltam ekkor, minden ízében utcagyerek. Haverokkal, csoportban éltem, nem dirigált nekem senki. Jól éreztem magam, amire persze rásegített, hogy politoxikomán voltam… igen, az az a drogos, akinek mindegy, hogy milyen anyaghoz jut, a lényeg, hogy kábítson.
Itt és így talált rám a későbbi nevelőanyám, aki sohasem utasított, csak a lehetőséget adta meg a választásra. A kezdeti merev elutasításom lassanként oldódott, megtanultam értékelni a környezetemet, s a benne élő embereket.
Ha most rám nézel, nem látod a múltam… az emberek változnak.
Nekem például az utóbbi időben újra van édesanyám. Egy ideje nem iszik, nem dohányzik. Ha nem is gyakran, de meg szoktuk látogatni. A többesszám erősen indokolt, mert van egy hihetetlen kitartó és megértő társam, s 3 csöpp gyerekünk. Óriási felelősség, s hihetetlen nehéz. Előttem ugye nincs kép a gyereknevelésről, mégis igyekszem jól csinálni. Napi 8-10 pelenka fogy, s akkor még nem ittunk-ettünk semmit.
A Fedél Nélkül terjesztése nekem rengeteget jelent. Az újság alázatra tanít, s egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy állandó jövedelemre tehessek szert. Nyugodtan alszom, nem kell idegeskednem, mert szerencsére nagyon sok jó ember is van ebben a városban.
Majdnem másfél év tapasztalattal a hátam mögött azt mondhatom, hogy ez a műfaj pozitív érzéseket képes felszabadítani mindkét félben.
Emberek között vagyok egész nap, van, aki mosolyog, van, aki mogorva. Aztán a kontaktus felvétele után mindettől függetlenül sokan beszélnek önmagukról, a saját életükről. Gyakran kérdezik, miért nem megyek el dolgozni. Hát egyrészről
én nem érzem magam munkanélkülinek, hivatásos újságárus vagyok.
Másrészről persze nagyon jó lenne olyan állandó bejelentett munkahely, amivel stabilan hosszútávon lehet kalkulálni, de hát ilyet még senki sem mutatott.
Mindenesetre azt gondolom, hogy én most jól vagyok. Elég siralmas helyzetből indultam, később sem volt kikövezve az utam, de mindent összevetve rendben vagyunk. A nevelőanyám családtagjai szokták mondani, hogy a közhiedelemmel ellentétben kutyából lesz szalonna, mert én magam vagyok a kutyaszalonna. Azt hiszem, van benne valami.
terjesztő: 2009 óta
terjesztői szám: 1632
terjesztési helyszín: