Hogy ne folyjon el belőled az élet,
szeretned kell összeroppanásig.
Hogy ne alvadjon hiába a véred,
ejts sebet és ápold – forradásig.
Hogy megmaradj és más is megmaradjon,
szabadságod oszd szét a szolgáknak.
Hogy ne csak árny légy gyötört emberarcon,
apránként add azt, amire vágynak.
Hogy legyen imád és másnak is legyen,
nyisd tágra a kietlen templomot,
és légy az, kihez szólhatnak a hegyen,
add kezükbe kopott vándorbotod.
Ne vedd át a kínokat más helyett,
a sajnálat sokaknak menedék,
de légy takaró, rút keservek felett,
hisz rád bízta az Isten – mindenét.
