571. szám Vers

Pokolkapu – Előhang XXVII.

Szerző:

Dr. Szabó Ferenc idegsebész főorvosnak,
valamint minden orvosnak, ápolónak,
gyógytornásznak  és kórházi dolgozónak.

                      Kórház
                      XXVII.

Halhattam volna. Hogyan maradtam?       
Balfogásból vágták át sorsfonalam       
a párkák s újracsomózták halkan.        

Távolok s múltak hosszú sorában         
talán, számunkra most szokatlan alak    
hasonló sorokra jutva valaha,           
alkotott valahogy a homályban:          

hány kozmosz hullt már forrón sohába      
s a gomolygó porból újra hány sarjad?    
Tudott valóságom pont a vonalban,        
tudatlan sorjáz mások nyomába.           

Kozmosz vagy anyag? Hol húzok határt?    
saját magamon túl hogy haladhassak,      
ha anyag vagyok s tudom a halált?

Kapcsolódó írások