Gyermek voltál, mikor megismertelek,
Most, hogy nagy lettél, még mindig féltelek,
Jelened tudom, jövőd nem ismerem,
Megkérdezni tőled nem is igazán merem.
Amit mondok, azért ne vess meg,
Bármerre járok, csak téged kereslek.
Mert a madonna-lélek ott van a lelkedben,
Miközben egy oroszlán tüze ég szemedben.
Éld az életed, ne várd a csodádat,
Az agynál nem tudhatsz ostobábbat,
Mert a nagybetűs élet egyre csak hív,
És vele tart még a süket szív.
De mit ér a szív, ha süket,
Meg se hallja kérésüket,
Csak örül a jónak és örömnek,
Mi sorsa lehet még a jövődnek?
