Közhely, hogy az emberi létezés legfontosabb eleme, alapja, mozgatórugója és
örömforrása a munkavégzés. S lehetünk a valóság bármely szegmensében, a homo
sapiens legfőbb célja, hogy megtalálja azt a munkát, amire képessége,
tanulmányai, gyakorlata, tapasztalata predesztinálja, mert csak így tud jót
alkotni, s az örömmel és sikeresen végzett munka az egész életet meghatározza. A
társadalom perifériáján élő, az eleve odaszületett vagy későbbi élete során oda
sodródott embernek megfelelő munkát találnia egy olyan társadalmi közegben, ahol
a rendezett egzisztenciájú embernek is több lábon kell állnia ahhoz, hogy
viszonylag gondtalan életet éljen, hát mit mondjunk, nem könnyű.
A Práter u. 29-ben működik a Menhely Alapítvány nappali melegedője és
álláskereső irodája. Vezetőjét, Aknai Zoltánt kérdeztük.
– Mennyire érzed sikeresnek az álláskereső irodát?
– Azt gondolom alapvetően sikeres, az elképzelés jó, lehetne persze kicsit
jobban is működtetni, de vannak eredményeink. Nagyon fontos, hogy legyen egy
iroda, legyen egy olyan hely, ahol az álláskeresők, főként a hajlék nélkül élők,
megtaláljanak mindent, ami a munkahelykereséshez szükséges.
– Van elég álláskínálat?
– Szerintem aki igazán akar, az el tud helyezkedni. Ha mégsem sikerül, akkor a
tanácsadó tud segíteni. Olyan dolgokat deríthet ki rólad, amit te magad nem
tudsz, illetve az álláskeresőről, amit ő maga a saját rutinja miatt nem tud
kideríteni. Vagy egy olyan útra fogja rávezetni, ami lehet, hogy kerülő-út de
olyan helyre kerülhet, ahol tud tanulni, újra megtanulhat alkalmazkodni, és
végül azt az eredményt hozza, amit eredetileg szeretett volna. Ha végre elkezd
dolgozni, akkor a kapcsolatai is elkezdenek újra kiépülni, ezzel könnyebben
elérheti, hogy az, amire eredetileg gondolt, mégiscsak megvalósuljon. Ehhez
általában kell a tanácsadó segítsége. Ebből a szempontból jó, hogy van ott
valaki, akihez fordulni lehet. Sok információt csak úgy tud megszerezni az
ember, ha van mellette egy professzionális tanácsadó, aki ismeri a különböző
lehetőségeket.
– Lehetne ez egy önmagát működtető hely, ahova bemennek az emberek, és önállóan
intézik ügyeiket?
– Az álláskereső iroda módszertana ezt így nem teszi lehetővé, de azok az
emberek, akik oda betérve átesnek a regisztráláson és a kezdeti tájékozódáson,
az álláskereső tanácsadójának elmondják, milyen segítséget várnak el az
irodától, attól kezdve nagyon önállóan is tudnak munkahelyet keresni maguknak.
– Hogy működik ez? Az ember bemegy az irodába és azonnal egy tanácsadóval kerül
kapcsolatba, vagy előbb különféle köröket kell lefutnia?
– Ez úgy működik, hogy aki szeretne bekapcsolódni az álláskeresésbe, az először
részt vesz a regisztráción, ez az első interjút jelenti, azután találkozik a
tanácsadóval.
– Sok különbség van egy hajléktalan álláskereső és egy nem hajléktalan
álláskereső között?
– Erről szoktunk vitatkozni. Én azt gondolom, olyan speciális problémákkal tud
küzdeni egy hajléktalan álláskereső, ami egy lakásban lakó embernél nem
fordulhat elő. A mi ügyfeleink nem tudnak hova hazamenni, a szálláshelyről nem
tudnak telefonálni, nem tudják nyugodtan végigolvasni az újságban az
álláshirdetéseket. Sok hiány-problémájuk van: nincs meg a jogosítványa, nincs
meg a bizonyítványa, hiányoznak az iratai, nagyon sok információt nem ismernek,
egyszerűen nem nem tudnak hozzájutni, emiatt jó, ha ilyen hajléktalanokra
specializált irodába tér be az ember, de nem feltétlenül kellene, hogy külön
irodájuk legyen a hajléktalanok munkanélkülieknek.
– A megváltozott munkaképességű embereknek is van külön irodája. Viszont néha
ezek a dolgok összemosódnak, például egy megváltozott munkaképességű ember lehet
hajléktalan is.
– Pontosan erre gondolok én is. Ha egy embernek szociális és egészségügyi
problémái is vannak, a gondjai halmozódnak. Ha egy hajléktalan ember felkeresi
az irodánkat, akiről megtudjuk, hogy megváltozott munkaképességű, előbb-utóbb át
kell küldenünk a megváltozott munkaképességűeknek létrehozott irodába. De
lehetne külön irodát működtetni a GYES-ről munkába állni szándékozó kismamák, a
45 év feletti nők, egyéb speciális gondokkal küzdők számára is. Ha felkeres
minket egy 45 év feletti kisgyermekes nő, aki megváltozott munkaképességű és
ráadásul hajléktalan, nem fogom tudni, melyik irodába küldjem. Az lenne az
ideális, ha átfogóan lehetne kezelni ezeket a problémákat, ha lenne valaki, aki
összegyűjtené az összes szükséges információt, a megfelelő jogszabályokat és a
sajátos gonddal küzdő emberek egy helyen hozzáférhetnének mindenhez, amire
szükségük van a továbblépéshez. Sokkal eredményesebb lehetne a munkánk.
– Lehetséges, hogy egy ilyen állatorvosi lónak kiképzett ügyfél szerencsésebb
helyzetben van, mert egyszerűen sorra járja a speciális irodákat és előbb
beletalál a neki megfelelő állás ajánlatba, mint az az ügyfél, aki csak egy
irodát keres föl?
– Minden lehetséges. Még az ellenkezője is.
– Mit sikerült elérni a program három éve során, milyen eredményekkel
büszkélkedhet az iroda?
– Van egy remek álláskereső iroda, finanszírozás híján egyre szűkülő
intervallumban működtetve, de megpróbáljuk továbbra is fönntartani. Elsősorban a
kommunikációs szolgáltatásra fókuszálunk, ami az álláskeresésről szól. Ha én
keresnék állást, lehet, hogy nem szeretném a gyámkodást, mert van valamilyen
elképzelésem arról, mit szeretnék, meg dolgoztam már x időt egy adott területen,
van elképzelésem arról, milyen munkát szeretnék, és azt hol találom meg. Ehhez
nekem nem kell tanácsadó, hogy én ezt tudom. Az a fontos, hogy tudjak
telefonálni, ahonnan telefonálok, ott vissza tudjanak hívni és ezt az üzenetet
én megkapjam. Az önéletrajz megírásához legyen infrastruktúra, legyen
számítógép, ha el kell küldeni az önéletrajzot, akkor legyen internet, fax, vagy
postázási lehetőség. Fontos, hogy ennek a szolgáltatásnak legyen egy olyan
szegmense, ami ezt a technikai részét teszi hozzáférhetővé az ügyfelek számára,
mert nem mindenkinek van arra igénye, hogy órákig magyarázgassák neki, hogy mire
van szüksége. Azt gondolom, az álláskereső iroda fő funkciója az, hogy egy
infrastrukturális bázist ad az embereknek, melynek segítségével tudnak állást
keresni. Mert nekik nincs telefonjuk, nincs információforrásuk, nincs internet
hozzáférésük és lehet, hogy még annyi pénzük sincs, hogy egy újságot
vásároljanak. Ezért igyekszünk ezt működtetni, ameddig csak lehet. A
telefonszámla a legnagyobb problémánk, de igyekszünk kigazdálkodni hónapról
hónapra.
– Visszajelzéseket kaptok az ügyfelektől?
– Ez komoly probléma. Nagyon kevesen jeleznek vissza, de ezt el kell fogadnunk.
Ha valaki állást talál, akkor többnyire munkaidőben dolgozik, a mi irodánk is
akkor van nyitva. Kinek keres állást az ügyfél? Elsősorban saját magának. Amint
megtalálta, már nem fogja érdekelni az iroda. Néha előfordul, hogy valaki több
hónapig nem jelentkezik az irodában, és amikor visszatér, akkor bejelenti, hogy
azért nem járt felénk, mert sikerült elhelyezkednie, de most újból munkát keres,
mert lejárt a szerződése, vagy nem találta meg a számítását, esetleg megszűnt a
munkahely. Még ritkábban megtörténik, hogy az ügyfél csak azért jön be hozzánk,
hogy közölje, talált munkát és a következő naptól fog dolgozni. A másik probléma
az, amire nem biztos, hogy egy másik pályázat, vagy bármilyen forrás megoldást
adhat, hogy a frissen elhelyezkedetteknek nincsenek tartalékaik, anyagi
forrásaik, amivel kihúzhatnák az első fizetésig. Nagyon jó lenne, ha ilyen
segítséget is tudnánk nyújtani. Nagyon fontos dolog lenne, ha például étkezési
jegyekkel, bérlettel tudnánk támogatni ügyfeleinket az első fizetésig. Az
utánkövetés is jobban működhetne, ha segíthetnénk a hozzánk fordulókat a kezdeti
nehézségek leküzdésében.