432. szám Vers

Feketébe borult…

By

Feketébe borult eget nézve,
Vérző szívvel, sírva alszom el.
Nem szól hozzám senki sem.
Egyedül vagyok az utcán,
Nincs velem senki sem.

Éjszaka felébredve, csillagokat nézek.
Eközben álmodozok, s remélek
Éjjel nappal rá gondolok..
Bárcsak lenne otthonom.

Egyszer eljön a nap,
Amikor nem az ég alatt alszom el.
Egyszer eljön a nap,
Amikor ágyba, otthonomba alszom el.

Tiszta szívből remélem,
Hogy mindenki álma, egyszer igaz lesz
Hisz Mindenkinek van egy álma,
Mindenkinek van egy vágya.
Mindenkinek az álma, vágya:
Mindenkinek legyen háza!


(2010. december hónap, különdíj)

You may also like