Nyári napnak alkonyulatánál
kinn vagyok az éjben,
gondolj egy barna fiú
szerető szívére!
S ne gondolj arra,
hogy meg foglak csalni,
inkább a szívedért
képes lennék meghalni.
Ha azokra gondolsz,
kik szeretnek,
énrám is gondolj,
hisz én is szeretlek.
Te vagy az oka,
ha gyötör a bánat,
kedves kis galambom
meghalok utánad.
Oly szomorú egyedül lenni,
valakit várni,
ki nem jön
s valakit titokban imádni.
A vonat robog,
a szívem dobog
Édes,
csak rád gondolok.
Messze földön
csak az Isten van velem,
meg a kis fénykép
hisz az mindenem,
megcsókolom százszor,
megremeg a szám,
ugye, hű leszel
hozzám igazán.
Piros rózsa, gyöngyvirág
Csókolom a pici szád.
Szépen nyíló piros rózsa voltál
mikor a szívembe
szeretetet hoztál.