397. szám Vers

Egy költőnőnek-ciklus XII.

Szerző:

Titkok tudói

…miért hiszed, hogy a lét nagy titkát
talán megfejthetem? Örök talánynak
elég vagyok magamnak és ritkán

lelem saját nyomomat; bús szamárnak
nevezhetnének így, kutatónak
nem: jobban bírom a mulatókat,
a zajt, a bort, füstöt, ha a szakácsnak

fülig ér szája, pecsétes sapkával,
köténnyel tesz-vesz, míg a konyhában
a tűz lobog a kályha gyomrában,
s levébe puhít tyúkot a vaslábas.

Bor, étek; sokszor csak szemléletet
jelent: a rossz – fölér létünk gondjával.
Sosem feledi az emlékezet…

(2009 július, első díj)

Kapcsolódó írások