Most egy nagyon jószívű tanárnőt szeretnék bemutatni. Ez a tanárnő a Rudas László Gimnáziumban tanított, fizikát, matematikát, egytől négyig. Három osztályt kísért végig, mint osztályfőnök. 2005-ben ment nyugdíjba. A diákok nagyom szerették, mert nem csak tanárnőnek volt kiváló, hanem mind a szülőkkel, mind a gyerekekkel szemben igazságos volt, és nem volt túl szigorú sem. A lényéből sugárzott a megértés és a szeretet. Mikor még tanított mindig felkészült az óráira és mindig vidáman, jókedvűen lépett be az osztályterembe. sok segítséget adott a diákjainak, például ügyelt rá, hogy úgy magyarázza a matematikát, hogy a leggyengébb gyerekek is megértsék. Az osztályfőnöki órákon elbeszélgetett osztályával, szépszóval, nem fenyítéssel nevelt.A szülőknek, ha kellett, még anyagilag is segített. Így működött együtt az osztálya, személyiségével mindenkire hatott. Érettségi után csak nagyon nehezen tudott osztályaitól elválni és nagyon nehéz szívvel ment nyugdíjba is. Egykori diákjai mind megállták helyüket a felsőbb iskolákban is.
Én csak most ismertem meg, elmondta, hogy van három unokája és még most is sokat gondol diákjaira, akik minden pedagógusnapon szerenáddal kedveskedtek neki. Még most is felkeresik őt lakásán, beszélgetnek, tanácsokat kérnek tőle. Annak örül, hogy nyugdíjazása óta több időt tud szentelni az unokáira.
Már régen nem találkoztam ilyen boldog emberrel, mint ez a tanárnő.
Likes
Nincs hozzászólás