a parkban
a padon
sziget számunkra
társadalmi lények
társadalmi tulajdonon
átölelem vállad
cigarettázunk
álmaink akár
lábunk alatt a kavicsok:
elgurulnak tőlünk
rendőr igazoltat
személyi adatok
igen,… a munkásszálláson
nem a menyasszonyom
ő is szállólakó
elköszön elköszön
egymásra tapad a szánk
sziklakövek gördülnek
kékruhás nő botorkál
részeg hány majd sír
felkapaszkodunk egy csillagra
könnyebb lesz elviselni
a reggel vasporos illatát
Likes
Nincs hozzászólás