Díszítem a fát, rakosgatom a díszeket,
merengek tovább, keresem emlékeimet.
Az utcára kimegyek, a zsebembe /mint anyám/
egy kisdarab kalácsot teszek.
Ballagok lassan, gondolatok kavarognak,
mint hó a szélfúvásban , s a kalácsot
felaggatom egy bokor ágára,
hogy cinke és cinege, ha felkel,
legyen nekik is szép a reggel.
Templom elé érek, ajtaja nyitva,
a bentről jövő fény az embert
éjféli misére hívja.
Orgona hangja emeli az ünnepet,
áldott karácsonyt kívánok mindenkinek!
