776. szám Interjú Sztárinterjú

GESZTI SIXTY: „MINDEN, AMI ZENE”

Szerző:

Aktuális főszereplőnk, Geszti Péter, méltán sokak példaképe, főleg, ha jobban megismerjük eddigi pályafutását. Akik ismerik, mind megemlítik, hogy pozitív hozzáállással, optimizmussal, kellő alázattal, nagy szorgalommal és kimeríthetetlen kreativitással igyekszik megélni az életet, amelyben már számtalan területen nagy sikerrel teljesített az elmúlt 60 (igen, ki hinné, hatvan!) évben.

Péter nagy örömmel és szinte azonnal vállalta az interjút, amelynek aktualitását nem csak érdekes személyisége és a kerek életévforduló adták, hanem most futó produkciói, jövőbeni tervei, és mert úgy látjuk, a mindennapi életet is érintő józan, higgadt, mostanra alaposan kiforrott gondolatai érdekes szempontokat mutathatnak mindenki, főleg a nehéz helyzetbe került emberek számára.

Sokszínű élettapasztalata segítséget jelenthet jobban megérteni ezt a világot, vagy akár magunkat.

 

Mindenekelőtt szeretném a szerkesztőség és a magam nevében részvétünket nyilvánítani Édesanyád halála kapcsán. Különösen sok erőt kívánunk most neked!

Nekem is az volt az egyik legnagyobb félelmem, hogy elveszítem az édesanyámat. Minden éjjel az anyukám miatt maradt bekapcsolva, hangos csengőre állítva a mobilom, készenlétben voltam éveken keresztül, hogy ha baj van, akkor elérjen. Emellett anyám nem szerette, ha hosszabb időre külföldre megyek, fontos volt neki, hogy időnként ott legyek vele. Elvesztésekor sokat jelentett nekem, hogy a feleségem nagyszerűen helytállt ebben a drámai helyzetben, számíthattam rá. A családom érzelmi értelemben nagyon erősen kiegyensúlyoz engem, most is sokat adott, egyébként imádom a feleségem és a lányaim csiripelős, napsugaras jelenlétét, amellyel felderítik a létem, éppen ezért is szeretek „Home Office”-ból dolgozni, mert közben hallom a házban a dumcsikázásokat és a nevetésüket, inspiráló a jelenlétük.

 

Sok hajléktalan és nehéz helyzetben élő embernek érdemben hozzáadhat az életéhez, segíthet a kilátástalanságban, ha kapnának tőled útravalót, hogyan segítsenek magukon.

Tudod, könnyű az én jó dolgomból kikandikálni. Szerintem legtöbbször ezek lelki összeroppanások, amelynek a végén a hajléktalanság áll, amelyben a legsúlyosabb lelki tényező az emberi élet méltóságának elvesztése. Nagyon könnyen elveszíti az ember az egyensúlyát. Az tud egy vesztes helyzetből kikecmeregni, aki lelki értelemben tudja magát helyre rakni. Ehhez érdemes akár szakemberhez fordulni.

A világot olyannak látjuk, amilyennek a gondolataink által teremtett erőtérben magunknak megteremtjük, ezért a gondolkodásunkon is változtatnunk kell ahhoz, hogy kilépjünk valamiből. Ehhez kellenek társak, akik segítenek, kell valaki, aki hisz benned. Ilyen embert kell találni a nehéz helyzetekben is.

 

Kellett valaha kihúznod magadat igazán nehéz lelki helyzetből?

Évekkel ezelőtt a kislányom egyik családrajza ébresztett rá arra, hogy gond van az önképemmel. Mivel tudatosan élek, ezért azonnal kapcsoltam, hogy változtatnom kell az attitűdömön, a hozzáállásomon. Motivációs előadóként tudtam, hogy magamat inspirált helyzetbe kell hoznom. Az akkori zenei albumom címe nem véletlenül volt „Létvágy”. Keresni kell kihívásokat, meg kell próbálni éhesnek maradni az életre. Meg kell érteni, hogy mi az, amiben nem biztos, hogy igazunk van, azt pedig el kell tudni engedni.

Minden ember jó valamiben. És itt ajánlok is egy jó könyvet: Mario Vargas Llosa: Édenkert a sarkon túl. Ennek a kötetnek számomra a fő üzenete, hogy akárhány évesen képesek lehetünk arra, hogy megváltoztassuk az életünket.

 

Mostanában újra gyakran látni és hallani rólad, több lett a siker az életedben?

Csalóka dolog ez a mostani láthatóság, most többet látszom, ettől sikeresebbnek tűnhetek, de a reklámbizniszben is nagy dolgokat vittünk véghez, amit nemrég befejeztem, és emellett is volt mindig más dolgom is. Manapság a tartalom előállítása jobban tetszik, és pl. a Viasat3-on futó műsoromban azért is mentem jót, mert nem kellett világcsúcsot futnom, sok minden rám lett bízva és érdekeltek azok az emberek, sok beszélgetés folytatódott egy ebéddel például.

 

Magas színvonalat mutatott a Friderikusz Podcast keretein belüli tíz részes poadcasted, közönségkedvenc a feleséged és közted zajló beszélgetés. Milyen következménye lett ennek a műsornak?

Elképesztően sok pozitív reakció jött és szinte semmi negatív. A feleségem nagyszerű társam, 2005 óta vagyunk együtt, 15 éve vagyunk házasok és ez a műsor még jobban megerősítette a viszonyunkat. Méltó módon sikerült megfogalmaznunk a dolgainkat, örülünk, hogy sikerült jó példát mutatni úgy, hogy szinte vágatlanul került adásba a beszélgetésünk.

 

Melyik a kedvenc tevékenységed?

Minden, ami a zenéhez fűződik, az kedvenc. Koncertezés, otthoni dalszövegírás vagy hangfelvétel egy stúdióban – tulajdonképpen mindegy. Szoktam idézni ezt a mondatot: a zene közvetett bizonyíték a Jóisten létezésére.

Szerintem a zene az egyik legmagasabb fokú emberi találmány. Nem véletlen, hogy Einstein élete végén azt mondta, hogy azt sajnálja, hogy nem zenélt (hegedült) sokkal többet. A zene olyan spirituális és olyan érzelmi dimenziókba visz el, ahova semmi más nem tud.

A zene olyan, mint az építészet, konstrukciókat hozol létre, csak ez egy szellemi konstrukció, ami hangok formájában megy az emberek számára. Illékony, de emlékezetes. Én azon szerencsések közé tartozom, aki ugyan nem tanult hivatalosan zenélni, mégis a zenében élek, azzal, hogy dalszövegeket írok, reppelek, zenei producerkedem, van vízióm, hogy mit szeretnék hallani.

Nagy élményben volt részem a minap a törökbálinti koncertünkön, csodás zenészbarátaim vannak, elképesztően jó muzsikusok, és most is volt sok olyan pillanat a színpadon, amikor mint egy varázslat, egymás szemébe nézve, együtt voltunk a zenében. Olyan felszabadító, nagyszerű érzés, hogy a zenésztársakkal ebben az univerzumban mindig összetalálkozunk.

 

Hogyan készült a Pál utcai fiúk fő száma?

Ketten írtuk ezt a dalt Dés Lacival. Egy musical megírása hosszú folyamat, először a szövegkönyv kell, hogy elkészüljön, abban ki kell jelölni a helyeket, ahol megszólaljanak a dalok, 14-15 dallal számoltunk itt. Ez egy fogadalmi dal, ahol tulajdonképpen fogadkoznak a srácok. Ehhez volt egy zenei gondolat, amit megosztottam a Lacival, dumáltunk róla, egy hangulat volt, amire így rátaláltunk, és aztán ő otthon megírta a zenét, azt demo szinten rögzítette, ahogy szoktuk ebben a fázisban, majd átküldte nekem. Hamar ment a dalszöveg megírása, szinte egy svungra, és amikor elkészült, felhívtam a Lacit és mondtam neki: átküldöm neked, most mondom, hogy ezt a dalt azok is zokogva fogják énekelni, akik nagyon mást gondolnak a világról meg a hazáról, mint mi. Azt éreztem, hogy megvan a nagy dal a darabba, mert nagyon egyszerű tudott maradni, de közben a zene és a szöveg nagyon egymásra talált.

 

Ha egyszer a magyar válogatott bejutna a VB-döntőbe és fel kellene magukat tüzelni, akár ott, meccs előtt az öltözőben is működne szerinted ez a szám?

Igen, és át se kellene írni, ez a dal a hazafiságról, az összetartozásról szól. Ha ezt a dalt egy nagy sporteseményen lejátszanák, szerintem hatalmas extázis lenne. A hazafias dalok nagy része szomorkodós, de ez a dal reménykeltő, arról szól, hogy összefogunk, nem hagyjuk el egymást, nem fogunk elszaladni innen, és bármi is lesz, mi itt helytállunk. Pozitív energia dobog benne. 

 

Hány koncertet adsz, illetve adtok egy évben? 

Évente 50 koncertem van, szinte minden hétvégére jut egy. Többféle formációval lépek fel, a Best of Geszti a hagyományos nagyobb koncert, amit idén átalakítottunk, RAPül az idő néven fog menni. A Váczi Eszterrel közös estünk, a VABADABA kifejezetten azért jött létre, hogy ősszel és tavasszal is legyenek zárthelyi, kisebb színházban játszható koncertjeink. Elkezdtem készülni a január 25-i GESZTI SIXTY Aréna koncertemre, ami a legnagyobb zenei megmozdulásom lesz a közeljövőben, és nemcsak időutazásra viszem majd a nézőket a legismertebb slágereimmel, valamint extra AI video hátterekkel, hanem igazi közösségi együttlétet fogok teremteni a dalok erejével. 

 

Hogy őrzöd meg a fittséged?

Hétfőnként focizom, néha használom az evezőgépet is, de legfőképp heti háromszor otthon sajáttestsúlyos gyakorlatokat végzek, TIFF and DAN videóiból a srác gyakorlatait csinálom. Jó, mert nem pofázik, nagyon profin van összeállítva, könnyű követni, ezt elég fegyelmezetten csinálom, mert a koncertjeim miatt szükségem van a jó állóképességre.

 

Hogyan óvod meg a hangod?

Mivel a reppelés szinte nagyobb igénybevétel a hangnak, mint a klasszikus éneklés, ezért elővigyázatosnak kell lennem. Minden nap, amikor koncertem van, akkor beéneklek. Van egy férfi skála, amit végig kell énekelnem, ezt Éliás Gyuszi barátomtól kaptam annak idején, felvett nekem egy ilyet, benne van a mobiltelefonomban. Rendszerint az autóban, útközben csinálom, és akkor senkinek nem kell kínlódnia, hogy végighallgassa. Emellett figyelek arra, hogy a forróságból légkondiba ne üljek be és fordítva. Minden koncertemre viszek magammal meleg teát, amiben sok méz van, ezt egy különleges, a feleségem által szerzett termoszban viszem.

 

Van kedvenc zeneszámod?

Nem tudok egyet mondani, mert a zenével úgy vagyok, mint a levegővel, sokfélét szeretek hallgatni. Most éppen Estelle (és Kanye West) slágere, az American Boy jár a fülemben.

 

Van kedvenc, amit énekelni szeretsz?

Van, a C’EST LA VIE dalunk, ezt nagyon szeretem énekelni Váczi Eszterrel, vagy akár a Paroles című dalt is, de van még egy vadonatúj dalunk Péterfi Borival, amit még ki sem adtunk, Beléd szerettem, ez van a címe, ebbe a dalba szó szerint beleszerettem. És igen, persze amikor az Embertelen Dal’22-t játsszuk, minden alkalommal berobban bennem az adrenalin és olyan boldoggá tesz, egyszerűen imádom.

 

Mit hallgatsz a kocsiban?

A gondolataimat. Ha zene kell, akkor a Jazzy-t vagy a Klasszik Rádiót, nem sznobizmusból, hanem mert egyszerűen ez esik jól.

 

Együttest?

A One Republic zenekart, a Coldplay-t, Stromae-t, Maitre Gims-et, és Anderson Paaknak is baromi jó dalai vannak. Felfedeztem magamnak Mac Millert, aki sajnos már nem él, eszméletlen jó rapper.

 

Mi van még a bakancslistádon?

Úgy tippelem, hogy legjobb esetben van még 20 aktív évem, ebben az időszakban szeretnék mindent a legértelmesebb és a legboldogabb módon megélni, szeretnék sokat utazni, szeretnék minél többet lenni a gyermekeimmel, szeretnék még megalkotni jópár nagy dalt és legalább két zenés darabot (ezek érlelődnek is már). Még azt szeretném, hogy valahogy kerüljön egyenesbe Magyarország, akkor nagyobb esélyem lesz arra is, hogy az unokáimat majd még idehaza tudom terelgetni, mert ha nem így lesz, akkor nekem kell majd utánuk mennem. 

A bakancslistámon inkább az élet lényegi, mélységi, emberi dolgai sorakoznak még: Legyen demokrácia, legyen jogegyenlőség, legyen újra olyan közös kultúra, ahol nem a politikai érdekek szabják meg a művek értékét, számítson újra a tehetség, legyen fontos a teljesítmény, térjen vissza egy közös megegyezésen alapuló morál, legyen egy közszolgálati tévé, ami újra sokat tud adni az embereknek. (Péterből ekkor sugárzik a hazaszeretet, könnyes mindkét szeme)

A demokrácia és a normalitás igazából a legfontosabbak, és ezek mögött mindig felsejlik egy szó, amiből hiány van, a SZABADSÁG.

Dés Lacival dolgozunk a Petőfiről szóló nagy musicalen, és Petőfi mondta, hogy „lelkem Istene a szabadság”. Ahol nincs igazi szabadság, ott semmi sem tud igazán jó lenni, és ezt nemrég egy kubai utam is megerősítette. Az ember a szabadság fogságában van, mert aki már egyszer a szabadságot megízlelte, az soha többet nem akar lemondani róla.

 

Szöveg. Marosi Attila
Portré: Schram András

**********

Geszti Péter

 

Budapesten született 1964. Május 9-én, az Arany János Gimnáziumban érettségizett 1982-ben, az ELTE Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán diplomázott 1989-ben. Pályafutását gyerekszínészként kezdte, főiskolásként már dalszövegeket írt az Első Emelet együttes számára. A Magyar Televízióban futó ÁSZ című műsor műsorvezetőjeként lett országosan ismert, majd a RAPÜLŐK és a JAZZ+AZ együttesek tagjaként hatalmas zenei sikereket ért el. 1986-tól 2021-ig dolgozott a reklámszakmában, szövegíróként és kreatív igazgatóként. 1996-ban Békés Pál íróval és Dés Lászlóval megírta a Dzsungel könyve, majd 2015-ben az azóta is nagy sikerrel játszott Pál utcai fiúk című musicaleket. 2000-ben több társával hozta létre az ARC óriásplakátkiállítást, amely azóta is sikeres kulturális esemény Budapesten minden ősszel. Tamás Istvánnal közösen keltették életre a Nemzeti Vágtát, amelynek rendezését később politikai nyomásra átadni kényszerültek. Manapság évi 50 koncertet ad kiváló muzsikus barátaival, rendszeresen tart motivációs tréningeket. Sok kitüntetést kapott, többek között Arany Zsiráf-, Huszka Jenő-, Déri János-díjat és kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével is, legutóbb az Adom a napom című talk-show-ja nyerte el a Televíziós Újságírók díját. Péter családos, felesége Ditz Edit sikeres cégvezető és producer, két lányuk tinédzser, Sára Lujza 15, Lenke Róza 13 éves.

Kapcsolódó írások