Csillagsodrás
Interjú Pincz Petrával, az Áthidaló Iskola Előkészítő Program alapítójával
Mit kell azon érteni, hogy „Áthidaló Program”?
Nem gerendákra és boltívekre kell gondolni. Nagycsoportos óvodásokat készítünk fel az iskolára. Az a célunk, hogy azok a gyerekek, akik ebben a tanévben nagycsoportba járnak, minél magabiztosabban, minél több tudással kezdhessék el szeptemberben az első osztályt. Akkor végezzük jól a munkánkat, ha a gyerekek lelkes izgalommal, felkészülten várják az iskolát.
A csoportjaitokba olyan gyerekeket vártok, akik valamilyen készség terén nagyon lemaradtak?
Úgy gondolom, annak a gyerkőcnek is hasznos lehet a programunk, akivel semmilyen probléma nem merült fel, hiszen mindenkinek vannak fejlesztésre váró készségei. Mivel komplex programmal várjuk őket, és nem csak egy-két részképességre fókuszálunk, hamar megtaláljuk, kinek mi az erőssége és miben kellene egy kicsit fejlődni. Például fontosnak tartjuk az olvasás és az írás alapjainak megtanulását, vannak, akiknek ez nem okoz nehézséget, míg másoknak a logikai alapú játékok mennek jobban. A matematika terén arra törekszünk, hogy a program végére tízes számkörben összeadjanak és kivonjanak, mindezt játékosan, és bár betűket írni és olvasni nem tanulunk, de az összes olyan íráselemmel megismerkednek, amelyek később az íráshoz szükségesek.
Hogyan találtok új jelentkezőkre?
Manapság a szülők tájékozódnak az interneten, milyen kritériumai vannak az iskolaérettségnek, hogyan tudnák gyermeküket segíteni, és nem kell bizonygatnunk, mennyire hasznos lehet a munkánk. Sokan tehát így találnak ránk. Az is előfordul, hogy az óvodapedagógus hívja fel a figyelmet arra, ha egy gyereknél valamilyen készség terén kiemelkedő teljesítményt vagy lemaradást tapasztal és hozzánk irányítja a szülőt.
Ma már 58 településen elérhető franchise hálózat vagytok. Hogyan jött az ötlet, hogy erre a szolgáltatásra ekkora kereslet lehet?
A gondolat, hogy én ilyesmivel szeretnék foglalkozni, az óvodapedagógusi tanulmányaim vége felé, már a szakdolgozatom írása közben megfogalmazódott bennem. Tanító és óvodapedagógus diplomát szereztem egy év különbséggel, így valóban volt ismeretem az óvoda-iskola átmenetről. Akkor még nem gondoltam üzletre, hálózatra, képzésekre, csak azt döntöttem el, hogy az óvodából az iskolába történő átmenettel kapcsolatban sok olyan probléma merülhet fel, amelynek megoldásában segíteni tudnék. Óvoda utáni délutáni és hétvégi foglalkozásokat szerveztem a gyerekeknek, és miközben egyre inkább a szívügyemmé vált ez a munka, a híre is terjedt és jöttek az érdeklődők, mit is csinálok, milyen módszerekkel. 2014-15-ben kaptam meg a diplomáimat, s rá három évvel már azt kérdezgették tőlem a kollégák, hogyan lehetne mindazt, amit nálam láttak, beépíteni a munkájukba. Én is folyamatosan jártam képzésekre, így merült fel az ötlet, hogy mindazt, amit én már elméletben és gyakorlatban is megtanultam, valamilyen oktatás során tovább adhatnám az érdeklődőknek. A pedagógus továbbképzések 2018-19-ben indultak el, és bár a kezdetnél még nem gondoltunk erre, de később országos franchise hálózat nőtt ki belőle.
Hogyan keltitek fel a gyerekek érdeklődését?
Annyira játékosak a foglalkozásaink, olyan sok ötletet, annyi saját fejlesztésű eszközt használunk, hogy alig várják a következő alkalmat, és szívesen maradnának még, ha nem jönne a következő csoport. Vannak nagyméretű tábláink, amin az íráselemeket tanuljuk és gyakoroljuk, kártyáink, amiket a „matematika” tanulására, az érzelmi intelligencia fejlesztésére találtunk ki. Az is érdekessé teszi az óráinkat, hogy nem egyféle készséget fejlesztünk, hanem minden foglalkozáson igyekszünk változatosságra törekedni.
Mik a hálózat jellemzői?
A franchise szigorú szabályaiban csak annyiban vagyunk megengedőbbek, hogy most még nem tudunk egységes helyszíneket kialakítani, bár nagyon szeretnénk. Amikor a szülő beíratja a gyerekét az Áthidaló programba, akkor egy hat-nyolc hónapos foglalkozás-sorozatban ugyanazzal a tematikával haladnak az oktatók valamennyi helyszínünkön, ugyanazokkal a saját gyártású eszközökkel találkoznak a gyerekek. Minden kollégánk kétheti rendszerességgel vesz részt megbeszélésen és szakmai előadáson, illetve évi két alkalommal olyan szakmai napot tartunk, amelyre neves előadókat hívunk meg, hogy tanulhassunk tőlük. Fontos, hogy minden munkatársunk egységes szemlélettel és egységes tudással rendelkezzen. Alaposan megnézzük, kivel szeretnénk együtt dolgozni, tavaly 279 jelentkezőből 21 embert vettünk fel kollégáink közé. Egy éves szerződéseket kötünk, az év végi teljesítményértékelésben pedig a szülők kérdőíven történő visszajelzéseit is figyelembe vesszük.
Hogyan választod ki a közvetlen segítőidet?
Saját tapasztatból is tudom, hogy más szakmailag jónak lenni és más vezetőként is hatékonyan dolgozni. Hiába remek óvodapedagógus valaki, ha a vállalkozás-fejlesztésben, a marketingben, a vezetői kommunikációban komoly hiányosságai vannak. A felnőtt emberek segítése, képzése, irányítása, motiválása egészen másféle képességeket kíván, mint a gyermekek fejlesztése. Megoldásfókuszú igyekszem lenni. Ha valamiről azt látom, hogy nem működik, akkor nem ragaszkodhatom egy-két éve még remekül bevált ötletemhez, ilyenkor stratégiát kell váltani. Bármennyire is franchise vagyunk, fontos kérdésekben nem egyedül döntök, hanem körülbelül tíz olyan munkatársam van a csapatban, akikkel minden komoly kérdést megbeszélünk. A döntés joga és felelőssége így is az enyém, de nyilván figyelembe veszem az ő tanácsaikat is.
Akkor te már csak a szervezéssel, a cég irányításával foglalkozol?
Dehogyis! Imádok a gyerekeknek órát tartani és ebből nem vagyok hajlandó engedni. Hetente 4-5 napon vannak foglalkozásaim a gyerekekkel, például vasárnap is, amikor reggeltől estig sorban jönnek a csoportok. A maradék 2-3 nap koordinálom a kollégák munkáját, megbeszéléseket szervezünk, ilyenkor jut idő az adminisztrációra és minden olyan dologra, amit kevésbé szeretek a munkámban.
Mennyire jellemző a lemorzsolódás?
A szülők nagy része már gyűjtött információkat vagy ajánlottak minket, és lelkesen hozza a gyerekét, tisztában van vele, mit vállal. Elvétve olyan is akad, aki félúton kiszáll. Ez nem jó sem a gyereknek, sem az 5-6 fős csoportnak, hiszen összeszokott kis csapatról van szó. Azt is megtanultuk, hogy részletes, teljes körű tájékoztatást kell adnunk, így menet közben semmi sem éri váratlanul a szülőket. Mennyi ideig fog tartani, mennyi plusz elfoglaltsággal jár, mennyit kell fizetni, mit történik, ha megbetegszik a gyerek, mi van, ha nem tudnak eljönni… Mindent előre tisztázni kell, különben sok konfliktus adódhatna.
Olyan terveitek is vannak, amelyek nem kizárólag a képességfejlesztésről szólnak?
Gyereknapra megjelenik egy mesekönyvünk, a szövegíróval és az illusztrátorral tempósan dogozunk rajta, többnyire éjszakánként. Csillagsodrás lesz a címe és tíz különböző típusú gyerkőcről szól. Olyanokról, akik kicsit kilógnak a sorból, de nagyon értékesek.
Készül a webshopunk is, ahol főként olyan fejlesztő játékokat árulunk majd, amelyeket mi terveztünk, mi gyártunk. Másik fontos tervünk, hogy fejlesztő bölcsődét nyitunk szeptemberben Zuglóban, ahol a mozgás és beszédfejlesztés áll majd a fókuszban, természetesen a sok-sok játék mellett.
Te milyen gyerek voltál?
Problémás. Nehezen barátkozó, szorongó, álmodozó. A szüleim válása sem könnyítette meg a helyzetemet, és akadtak egyéb gondok később, ennek következtében kamasz koromban már a gyermekpszichiátria „vendége” voltam. Egy ideig kitűnő tanulóként, igazi stréberként tanultam, aztán amikor nem tudtam mindenből maximálisan teljesíteni, mindent elengedtem, nem érdekelt a tanulás. Ennek is megvolt az oka.
Neked is van olyan élményed, amelyben „akasztják a hóhért”?
Elváltam, és bár közös gyermekünk nem született, a férjemnek még a váláshoz kapcsolódó papírok aláírása előtt megszületett a gyereke. Több ok miatt is hosszú ideig tartó, nem könnyen megegyezős, elég idegőrlő váláshoz vezetett. Szerettem volna örökbe fogadni, de a járványra való hivatkozással a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatnál négyszer mondták le az egyeztetett időpontomat, így aztán ezt az utat elengedtem. Úgy gondoltam, a sors azt akarja, hogy inkább mások gyerekeit segítsem. Pár hónappal ezután viszont megismertem a mostani páromat, aki több éve egyedül neveli a hat éves kislányát. Gyúrunk az iskolára, jár is az egyik csoportunkba, délutánonként pedig sokat játszunk, így aztán sok munkám áttolódik az éjszakai órákra. Nem is gondoltam, hogy a gyermeknevelés ilyen kemény kihívás, de mivel örömteli, boldogan vállalom.
Ha egy szülő még több részletre kíváncsi a munkátokról, hol tájékozódhat?
Legcélszerűbb a honlapunkon: athidalo.com.
szerző: (-odorik-)
fotó: Csanádi Gábor
