Szeretném, ha a cseresznye
mindig értünk vérezne.
Szeretném, ha nevetésem
mindig hozzád érhetne.
Imádom mikor a hangod:
szelíd-szellő, csiklandoz,
lelked tükrén fényt villantó
pajzán öröm dorombol.
Mikor velem szaladgálhatsz,
sűrűn lobban bíz a vér,
álljunk meg másszunk a fára,
szedjünk ÉLET cseresznyét,
s ne gondolj jövőre, múltra,
együnk ÉLET cseresznyét.
