742. szám Széppróza

Félrebeszélés

Szerző:

(komédia három felvonásban)*

 

  1. jelenet

 

Egy óriási multinacionális cég recepciója látható.

 

CSACSIVÁRY CSALFA CSABA (a továbbiakban CS.CS.CS.)

Jobb napot kívánok.

DRÓTVÁGÓ DOLOGTALAN DOMONKOS biztonsági őr (a továbbiakban D.D.D.b.)

Magába is. Miben segíthetek?

CS.CS.CS.

Csacsiváry Csalfa Csaba vagyok, engedélyt kaptam Főttrákváry Fancsali Fanni vezérigazgatónőtől, hogy tanulmányozzam híres, neves, nagyszerű cégük működését. Most rögtön el is szeretném kezdeni.

D.D.D.b.

Egy kis türelmet kérek, máris hívom a vezérigazgatónő vezértitkárát.

CS.CS.CS.

Szükségtelen, itt van az írásbeli engedély.

 

Átadja a papírt a biztonsági őrnek, aki fejjel lefelé tartja. Ráncolja a homlokát, csóválja a fejét, mert analfabéta. Hümmög, vakarja a fejét.

 

D.D.D.b.

Ez az engedély nincs teljesen rendben. Mégis csak telefonálnom kell.

 

Hátat fordít, telefonál. Elmondja az esetet, aztán: 

no, de miféle vízjel, főnök… ja, értem… a lámpa elé tartja a papírt,…hiába tartom erős fénnyel szemben, semmiféle vízjel nem látszik rajta… jó, jó, értettem.  

CS.CS.CS.

Miért gondolja, hogy nincs rendben ez az irat, hiszen el sem olvasta. Pontosan láttam, fordítva tartotta az okmányt, fejjel lefelé.

D.D.D.b.

Éppen ez az, láthatatlan, titkos tintával rá van írva minden fontos iratra a jelszó, amit tótágasra tartva, erős fénnyel szemben lehet csak elolvasni. Egyébként is, ez közönséges papír, még fényjel sincs rajta. Meg vízjel se. Mondja, egyáltalán nem tisztelt uram, ön ugye hírszerző!

CS.CS.CS.

Mit tetszik mondani?

D.D.D.b.

Ugyebár, ön ipari kém méltóztatik lenni. Ne tagadja, rá van írva a homlokára. Azon kívül, még a szeme sem áll jól.

 

A látogató a homlokához kap, dörzsöli, aztán zsebtükröt vesz elő, bele néz, elteszi

 

CS.CS.CS.

Ne tessék itt viccelni, egyáltalán nem drága uram!

D.D.D.b.

Ne merészeljen sértegetni engem! Én egy felettébb komoly biztonsági ember vagyok. Amit mondok, az mindig szörnyen komoly! Maga kém!

CS.CS.CS.

Dehogy vagyok kém! Költő, író, újságíró a becsületes foglalkozásom.

D.D.D.b.

Azzal csupán álcázza magát! Kurkászó firkász.

CS.CS.CS.

De hát, nem!!

D.D.D.b.

De hát, de!!

CS.CS.CS.

Mondom, hogy nem!!!

D.D.D.b.

Mondom, hogy de!!!

FŐTTRÁKVÁRY FANCSALI FANNI vezérigazgató nő, (továbbiakban F.F.F.)

Mi folyik itt, mi a bibi, vagy mi?!

D.D.D.b.

Ez az ember itt, tagadja, hogy kémkedik.

F.F.F.

Igaz ez? Tegye a kezét a szívére. Igaz ez?

CS.CS.CS.

Esküszöm az élővilágra, nem vagyok spion, hírlapíró vagyok, íme az újságíró igazolványom.

F.F.F.

Az engem nem érdekel. Mi pontosan tudjuk, sőt, mindenkinél jobban tudjuk, ki kicsoda, mi micsoda, ki mit tud, mi mit ér. Ki kinek, mi miért. Aki makacsul tagadni merészel, azt kihallgatjuk. Minél tovább hallgat, annál tovább tart a móka. Őrség!!!

 

Színpadra lép két szuronyos puskás, két méter magas katona. A vezérigazgató nő Cs.Cs. Cs-re mutat mosolyogva.

 

F.F.F.

Vigyék a tömlöcbe.

 

A katonák megragadják Cs. Cs. Cs.-t, aki ellen áll. Vonszolják. Alig tudják elhurcolni. F. F. F. elégedetten vigyorog.

 

Függöny le.

 

Második felvonás következik

 

*rövidített változat, mert irodalmi pályázatra nem adható be hosszabb

 

2022 november, harmadik díj

Kapcsolódó írások