Kordován Juliánus megkapta a legmagasabb állami kitüntetést. A döntést senki sem vitatta, rászolgált az elismerésre.
Kordován elsőként került a frissen alapított intézetbe. A professzor maga választotta ki (a másod-unokatestvérének a fia Julianus, valamint a professzor lányának udvarlója) ebből a szempontból ab-szolút érthető hát, hogy huszonkét éves ifjút bízta meg a kutatási területtel. Juliánus két héttel később már tudományos főtanács-adóként és igazgatóhelyettesként vetette bele magát a munkába.
A feladat óriási kihívást jelentett a korábban vendéglátóipari szakiskolát (szakács) végzett fiatal szakember számára. A kutatás jelentőségével Juliánus is tisztában volt, ezért saját kutatócsoport létrehozására kért és kapott engedély. A felduzzasztott emberi erő-forrás (egykori osztálytársak, edzőtermi barátok, személyi trénerek) egyúttal jelentősen növelte az intézet éves kiadásait, de a feladat fontosságára tekintettel automatikusan jóváhagyták számukra a milliárdokat, és az összeg évente követi az inflációt.
Amint átvették a HR osztálytól a kinevezéseiket, valamint a munkavégzéshez szükséges alapvető eszközöket – négykerék-meghajtású (őserdőben nélkülözhetetlen) terepjárókat, ultravékony műholdas mobilokat, valamint a korlátlan készpénzfelvételre jogosító bankkártyákat –, három évre eltűntek a nyilvánosság elől.
Nem adtak hírt magukról, hiszen terepen kutattak. A magyarságkutató kollektívához indokoltan csatlakozhattak időnként a családtagok, tehát a trópusokon, világtól elzárt egzotikus területeken heteket tölthettek el együtt.
Bejárták szinte az egész világot, a legapróbb óceániai szigeteket is átfésülték, hegyeket másztak, utaztak hajón, repülőn, elefánton, megfordultak minden kontinensen. Emberfeletti munkát végeztek, ám a megoldást mégsem a messzi távolban találták meg, hanem a békásmegyeri lakótelep panelerdejében. Közérdekű bejelentést követően Julianus egy hetedik emeleti lakásban lelte meg azt, vagyis inkább akit évek óta kerestek. Szatymazi Györgynét, Katit. A negyvennégy éves, háromgyermekes asszony DNS-e megnyugtató módon vihet közel a kérdés megválaszolásához. Katalin a magyarság ősasszonya, a magyarság eredetének kulcsa. Ha Szatymaziné beleegyezik, a DNS-t hamarosan leveszik és analizálják.
Ez a tudományterület azonban még számos megválaszolatlan kérdés elé állítja a kutatókat. Éppen ezért Kordován Juliánus az állami kitüntetés és a vele járó milliós pénzjutalom átvétele után jegyesével, valamint az immár száztíz fős magyarságkutató csapattal ismeretlen helyre utazott.
15-20 éven belül bizonyítani tudják majd, hogy a békásmegyeri anya valóban a magyarság ősforrása. Mindenesetre a Szobortörténeti Alapkutatásokért Felelős Nemzeti Közalapítvány máris megbízta Kordován Juliánus nagybátyját, hogy készítse el a békásmegyeri ősasszony köztéri szobrát.
Megjelent a szerző A rúdtáncosnő fegyvere című kötetében.
