783. szám Széppróza

Belosznyezska – (Fehér Havacska)

Szerző:

A hét törpe minden reggel újságot olvasott, míg Hófehérke forró kávé mellett ébredezett, majd megtömte a cigarettájukat. „Neked is többet kellene olvasnod, Hófehérke! Fontos a tájékozottság!” – mondogatták.

Persze eszük ágában sem volt támogatni őt, vagy bármiben is segíteni neki. Jó volt így, hogy süt, főz rájuk a lány, vasalja az ingecskéiket, megveti az ágyacskájukat. Különösebben az sem érdekelte őket, hogyan teremti elő a házikó fenntartására és az ételre a pénzt. Hófehérke eladta már az összes aranyát, két helyen is vállalt munkát, mégsem futotta neki ruhára, cipőre. Fodrászról, kozmetikusról rég nem is álmodott. Szerencsére a törpék nem szenvedtek hiányt semmiben. Nem érdekelte őket se erkölcs, se igazság, viszont a kocsmában villoghattak a fene nagy eszükkel.

Minden reggel dolgozni indultak. Gyakran kiderült utóbb, hogy szabadságon voltak, lányokkal kirándultak, vagy épp táncoltak aznap munka helyett. Időnként csillagokkal háltak, akik cserében vidáman fénylettek éjjelente, hogy ne kelljen a törpéknek lámpát gyújtaniuk. Máskor pont Hófehérke gonosz mostohájának segítettek. Baráti alapon.

Hófehérke közben elkeseredetten bolyongott a Hazugságok erdejében. Érezte ő, hogy a Mesék Birodalma nem az ő világa, de sajnálta a törpéket kitenni az otthonából. Hiába kért pedig pénzt a rezsire is, mindig találtak logikus magyarázatot, miért nem jut haza a fizetésükből, túlórák árából.

Vidor csak röhögött rajta, kisírt szemeit látva.

Szende úgy tett, mint aki nem érti, miért baj, hogy hétvégente nélküle érzik jól magukat – úgy péntek déltől hétfő, esetleg kedd, szerda estig. (Hiszen, ha otthon vannak, csak neteznek és pihengetnek a hatalmas tölgy árnyékában meghúzva magukat, ne zavarják Hófehérkét a házimunkában.)

Hapci tüsszögött, és nagyon sajnálta magát, hogy ilyen beteg. Természetesen a többiek együttéreztek vele.

Morgó állandóan azt hangoztatta, hogy a „parádét” ő vezényli. Meg, hogy a „te házad, oldd meg az az elromlott zárat!”, „A te dolgod kicserélni a kenyérsütőt, mikrót, zuhanykabint”. „Ideje lenne festeni is már!” „Hol itt az önzetlen szeretet?” „No még, ha ő is jönne velünk szórakozni!”

Szundi meg se fürdött, csak befeküdt a most is szépen vetett ágyba, s fejére húzta a Hófehérkétől kapott takaróját.

Kuka természetesen hallgatott. „Abba nem lehet se belekötni, se belezavarodni” – gondolta.

Tudor pedig kioktatta a szabadság fontosságáról… Mert igazán szeretni csak szabadon lehet.

2024 június, második díj

Szerző

Kapcsolódó írások