Föleszi a hiányt az éhség. Acél tükör az este. Egybehajlanak fénylő lemezek. Szép lett az ember: körme levágva, haja fésülve, szeme ívesen rajzolt, oldalán az a seb is odafestve. Szép lett az ember. Tenyerében melegszenek légző óceánok. Ujjai csontkosarában alszanak fecskék. Szép lett az ember, mint minden születő állat. Lesz holnap is. Az a hetedik. Szeme égboltjára felfröccsenő festék: madarak. Kik haza már sosem találnak.
Likes
Nincs hozzászólás